Apponyi Albert gróf restaurált gyászhintóját előbb a Fiumei úti sírkertben mutatták be a sajtónak a múlt hónap elején, majd a Múzeumok Éjszakáján láthatta a nagyközönség. Az 1932-ben készült, muránói üveggel és bronz szobrokkal díszített hintó súlya 3,5 tonna, hossza öt és fél méter, magassága négy méter. Apponyi Albert politikus temetésén 1933-ban nyolc ló húzta. A Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti sírkertben üvegfalú kiállítócsarnokot épített a hintónak, amelyet június végén mutattak be teljes pompájában a nagyközönségnek.
A Múzeumok Éjszakáján bemutatott Apponyi-hintót a világ legnagyobb gyászkocsijai között tartják számon. A díszgyászhintó 1928 és 1932 között készült a főváros megrendelésére abból a célból, hogy a legmagasabb szintű állami dísztemetésekre megfelelő hintó álljon rendelkezésre – mondta el Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a távirati irodának.
A hintó nem gróf Apponyi Albert számára készült, de 1933-ban őt temették vele elsőként, ezért nevezték el róla. A hintót Apponyi temetése után még néhány alkalommal használták, majd hosszú időre eltűnt, és csak az 1960-as évek elején került elő, állítólag egy falusi pajtában találtak rá. A hintó 1963-ban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába került, s évek óta annak egyik raktárában állt.
Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, hogy a NÖRI több mint egy éve dolgozott azon, hogy a gyászhintót méltó helyen állíthassa ki. „Úgy gondoltuk, hogy ez a hely nem lehet más, mint a nemzeti emlékhelynek számító Fiumei Úti Sírkert, így egy évvel ezelőtt tárgyalásokat kezdeményeztünk a múzeummal a műtárgy átvételével kapcsolatban” – idézte fel a rendezvényen. A hintót fél év alatt, nyolcmillió forintból restaurálták és néhány nappal a Múzeumok Éjszakája előtt került át a temető főút melletti részére, egy kifejezetten a műtárgy számára épített és a szigorú műtárgyvédelmi szabályoknak megfelelő üvegpavilonba.
„A hintó környezetét tartalommal is megtöltöttük: a műtárgyról és azokról a temetésekről, amelyeken használták, a mellette elhelyezett interaktív felületen, valamint okostelefonra letölthető applikációkon keresztül lehet tájékozódni” – mondta el a főigazgató. A hintó minden darabja eredeti, ezért a jármű jelentős ipartörténeti jelentőséggel is bír. A NÖRI-nek a Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programjait az Apponyi-hintó bemutatása nyitotta meg, majd az intézet hagyományos tematikus sétáin vehettek részt az érdeklődők.
A Fiumei úti sírkertben lévő Kegyeleti Múzeum épületében időszaki kiállítás nyílt Major Kamill festő és grafikusművész képeiből Marad – hatás címmel. A művész az 1970-es években emigrált Franciaországba és a párizsi Pére-Lachaise temetőben kezdte el fotózni azokat a sírköveket, amelyeken az elhunytak medalionba zárt portréi voltak láthatók. Évtizedekkel később a művész visszatért az eredeti helyszínekre és megörökítette az idő múlását is az egykori portrékon.
A Múzeumok Éjszakáján indult el az intézet új, negyedévente jelentkező programsorozata, a NÖRI klub is, szintén a Kegyeleti Múzeum épületében. A tematikus előadássorozaton első alkalommal Halandó emlékezet? címmel Dragomán György író Major Kamill kiállításához kapcsolódva az emlékezésről elmélkedett.