Ma van a fagylalt világnapja: július 20-át a jeges hűsítő napjának 33 évvel ezelőtt jelölték ki az Egyesült Államokban, az akkori elnök, Ronald Reagan javaslatára.
A fagylalt Kínából ered, ahol a császári udvarokban készítettek olyan hűsítőt, amelyet jég és tej keverékéből állítottak elő, s amelyet a mai fagylaltok elődjének tekintünk.
Az ókori rómaiak is élvezték a jeges édességet: Néró császár például a hegyekből hordott jeget és havat keverte össze gyümölcsök levével és apróra vágott gyümölccsel, s ez a keverék már kísértetiesen hasonlított a mai fagyikhoz.
Európába arab közvetítéssel ért a fagylalt, az angol királyi udvarba a 17. században jutott el. II. Károly király annyira rajongott a hűsítőért, hogy hatalmas összegeket fizetett szakácsának annak érdekében, hogy megőrizze a fagylalt receptjének titkosságát.
A fagyi ipari előállítása az Egyesült Államokban kezdődött a 19. század derekán, amikor feltalálták az első fagylaltkészítő gépet.
A 20. század elején jelentek meg a fagylalt különböző változatai, a tölcséres, a pálcikás és társaik.
Margaret Thacher, a későbbi brit Vaslady karrierjét annak a vegyületnek a felfedezésével kezdte, amelyet a fagylalthoz adva annak krémességét biztosítja, emlékeztet az N1.
A legdrágább fagyi a világon 25 000 dollárba kerül; de ehhez a csokoládés édességhez egy gyémántokkal díszített arany karkötő is jár…
