Mindig is szerettem, amikor valaki a Facebookon túlzott ügybuzgalomból, pártimádatból olyasvalamit tesz közzé, ami miatt a hierarchiai létrán feljebb lévő párttársai először fogják a fejüket, majd pedig, miután finoman és diplomatikusan rászóltak, töröl a saját faláról, megfeledkezvén arról, hogy az internet nomád népe nem felejt, s vannak olyanok is, akik a magasra feldobott labdát észrevéve, azonnal elmentik képmentésben a problematikus bejegyzést. A minap ez történt a Szerb Haladó Párt egyik zentai, túlzottan lelkes aktivistájával aki a következő bejegyzést találta közzétenni : „Tisztelt Polgártársaim Mindenki legyen nyugodt, hamarosan megkapják az új egészségügyi könyvecskéket. A Szerb Haladó Párt aktivistái, elkezdték kikézbesíteni a könyvecskéket, Kevi, Tomyos, Bogaras és Zenta területén. Különösen a beteg és nem járóképes egyének vannak előtérbe helye. Aki közben megbetegszik, a régi könyvecskéket is elfogadják. Gyorsabb lenne a kikézbesítés, ha a város vezetésben többséget adó VMSZ is aktívkodna, de okét ez nem érdekli”


A zentai és szerbiai politikai (v)iszonyokat nem ismerő polgárok számára az idézett szöveg teljesen korrekt bejegyzésnek tekinthető, s még akár dicséretre méltó is lehetne a zentai haladók kezdeményezése, azonban azok számára, akik egy kicsit is jártasak a szerbiai/ vajdasági szemétdombon kapirgáló kisebb-nagyobb kakasok koalíciós életében, a túlbuzgó aktivista bejegyzése azt sejteti, hogy komoly zavarok vannak a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciós magánéletében, legalábbis helyi szinten. Lehet levonni következtetéseket arra vonatkozóan is, hogy ebben a (kényszer?)házasságban ki a domináns fél. Egy ideje már mind jobban érződik, hogy a Szerb Haladó Párt azon tagjai, akik mandátumuk elején még megszeppenve, a hatalomra kerüléstől meglepődve politizáltak, már kezdik elsajátítani a hatalomgyakorlás fortélyait, míg a VMSZ helybéli, a helyi politikai életben alaposan kikupálódott tagjai egyre inkább statisztaszerepbe kényszerülnek, s noha időnként köpnek, morgolódnak egy nagyot a kialakult koalíciós helyzet miatt, de némán tűrik, hogy a haladók előbb-utóbb megegyék őket vacsorára. Természetesen nem ez az első eset, amikor zavar keletkezett az erőben. A hiresztelések szerint nem is olyan régen a községi képviselő-testület ülését kellett elhalasztani a VMSZ és a SZHP koaliciós képviselőcsoportján belül kialakult nézeteltérések miatt…
A haladó aktivista időközben törölt bejegyzése eze nkívül más, sokkal komolyabb kérdéseket is felvet.
Elsősorban azt kellene megvizsgálni: mennyire tekinthető legálisnak, hogy a zentai haladók a konkrét esetben teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a község területén kiknek nincs még új „betegkönyvük”?
S ha már itt tartunk, csak finoman jegyezzük meg: az sem túlzottan etikus, hogy a jelek szerint tisztában vannak azzal is, hogy kik azok a súlyos betegek és mozgáskorlátozottak, akik nem képesek önerőből átvenni az új kártyákat.
De ha már belekezdtünk a szőrszálhasogatásba, azt is felvethetjük, hogy Felsőhegy miért marad ki azon települések listájáról, ahová a haladók elviszik az egészségbiztosítási kártyákat?
Utolsó kérdésként pedig akaratlanul felvetődik az is, hogy miért pont most, a helyi közösségi választások előtt néhány hónappal lendültek be a zentai haladók?
Sokan úgy tartják, a helyi közösségi választásoknak nincs nagy tétje. De azért félő, hogy miután a zentai magyarok elveszítik a helyi közösségeiket, néhány évre rá az egész város feletti vezetést is elbukják. Persze, majd ezt is megmagyarázzák, ahogyan a cukorgyár bezárását, és az őslakosok folyamatos elvándorlását is.
A probléma (legalábbis a számukra) az egészben csupán az, hogy előbb-utóbb senki sem marad, aki elhinné magyarázkodásukat. Vagy akár csak meghallhatná azt.