Megromlott Ratko Mladić egészségi állapota, ami miatt a szerb igazságügyi minisztérium kezdeményezni fogja a Hágai Nemzetközi Törvényszéknél, hogy tegyék lehetővé a boszniai Szerb Köztársaság egykori hadseregparancsnoka számára a gyógykezelés lehetőségét.
Miodrag Stojanović, Mladić ügyvédje a Večernje Novostinak kijelentette: nagyon meglepődött, amikor meglátta, milyen állapotban van védence. „Még a látogatást sem bírta” – állítja az ügyvéd, aki azt is elmondta: az igazságügyi tárca támogatni fogja Mladić védőinek a háborús bűnökkel vádolt hadseregparancsnok ideiglenes szabadlábra helyezésére vonatkozó kezdeményezését annak érdekében, hogy Szerbiában kezelhessék.
Az ügyvéd elmondása szerint jelenleg a kiegészítő dokumentáció összegyűjtése folyik, ugyanis Mladić egészségi állapota az utóbbi időben jelentősen romlott. Beszélt arról is, hogy múlt havi látogatása alkalmával meglepte, hogy védence még a három órás látogatást sem bírta ki.
„Két óra elmúltával nem volt képes ülni és a beszélgetésre koncentrálni. Komolyan aggaszt az, amit láttam. Azóta mindent megteszünk, hogy megvédjük és ezért kérjük, tegyék lehetővé Mladić számára a gyógykezeltetést” – mondta a védő.
A Novosti szerint az ügyvéd aggodalmaiban osztozik Mladić családja is. A fia, Darko elmondta, hogy apja vérnyomása a 200-at is eléri, ami nagyon veszélyes, mivel már két agyvérzése és infarktusa is volt. Beszámolt arról is, hogy az egész család Hágába készül, meglátogatni a foglyot.
Mladićot 2015-ben orosz orvosok vizsgálták meg, akik megállapították, hogy a vádlottnak nehézségeket okoz a tárgyalás követése.
Ratko Mladić pete 2012 májusában kezdődött meg a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. A boszniai Szerb Hadsereg egykori parancsnokát a srebrenicai népirtással, muzulmánok és horvátok elüldözésével vádolják (amelynek méretei hét községben a genocídiumot is elérték), valamint vádolják Szarajevó polgárainak terrorizálásával, illetve az UNPROFOR tagjainak túszul ejtésével. Mladićot a népirtás mellett vádolják még emberek elüldözésésel, csoportok kiirtásával, gyilkosságokkal, deportálással, erőszakos lakosságcserével, civilek elleni törvénytelen támadásokkal és túszszedéssel, s ezen bűncselekményeket, amelyeket emberiség elleni bűntényekként kezelnek, Bosznia-Hercegovina 15 községében követte el a vádlott a vádirat szerint.