Egyfajta presztízsharc alakult ki a VMDK és a VMSZ között, ezért nem támogatta az utóbbi a VMDK beadványát, amely biztosította volna, a magyarok és más nemzeti közösségek egyenlő nyelvhasználati jogát a tartományi parlamentben – értékelte Csonka Áron a párt elnöke és tartományi parlamenti képviselője. Csonka zentai sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy frakciója a parlament májusi 15-i ülésén adott át egy módosító javaslatot, amelyben követelték, hogy a tartományi parlamentben és a bizottságokban teljes mértékű és egyenrangú nyelvhasználat valósuljon meg.

A parlament ügyrendi szabályzata lehetőséget ad arra, hogy a képviselők a hivatalosan is használatban lévő kisebbségi nyelveken is felszólaljanak az üléseken, s ezeken a nyelveken írásban is beadjanak indítványokat, viszont ez a kommunikáció az ellenkező irányban nem működik. Az ügyrend értelmében csak a napirendi pontok megnevezését és az ülés összehívásáról szóló értesítést kapták meg magyar nyelven, a napirendi pontok kísérőanyagait viszont nem. Vagyis csak részlegesen valósult meg az egyenrangú nyelvhasználat.

Csonka elmondta, hogy politikusaink egy-egy külföldi delegáció előtt előszeretettel hangoztatják azt, hogy tartományunkban a legfejlettebb az egyenrangú nyelvhasználat, s hat hivatalos nyelv van használatban, ezzel szemben a gyakorlatban ezt a jogot nem tudjuk megvalósítani. Csonka ennek az orvoslásaként adta be módosító javaslatát.

A nemzetek egyenrangúságával foglalkozó parlamenti bizottság ülésén nyolcan jelentek meg, hajszál híján voltak határozatképesek, távolmaradt Erdély Lenke, a bizottság VMSZ-es tagja is.  Szakállas Zsolt oktatási és nemzeti közösségi titkárhelyettes az egészről úgy vélekedett, hogy a jogi szempontokat figyelembe véve teljes mértékben igaza van a módosítás beterjesztőjének, azonban a képviselőház fordítószolgálata jelen pillanatban nincs felkészülve e feladat ellátására, s egyébként is egy ilyen javaslat elfogadása a képviselőház munkájának a blokádját is jelentheti.

„Szakállas azt is megjegyezte, hogy ilyesmi még az Európai Unióban sincs, s szerinte ott se fordítanak le mindent az összes hivatalos nyelvre – mesélte a VMDK elnöke, s megjegyezte, hogy ez nem igaz, s lényegében már ekkor érződött a politikai akarat hiánya. A bizottsági szavazáson a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a VMSZ képviselői tartózkodtak, ellenben a Szerb Radikális Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelenlévő képviselői támogatták a VMDK javaslatát.

„A SZHP listáján, a vajdasági parlamentbe bejutott kisebbségi képviselők is tartózkodtak, amit képtelen vagyok megérteni, hiszen az ő érdeküket is szolgálta volna a javaslat elfogadása” – jegyezte meg a VMDK elnöke.

A parlament ülésén Pásztor István házelnök arra kérte meg a VMDK képviselőjét, hogy vonja vissza a javaslatot és a továbbiakban politikai konzultációk keretében vitassák meg, hogy miképpen, s milyen formában kerüljön az napirendre. Csonka erre nem volt hajlandó, mivel több, mint száz nap telt el a módosító indítványuk átadásától, s a hatalmi koalíció képviselőinek elegendő idejük lett volna ezt megvitatni.

„Szerintem egyfajta presztízsharc alakult ki a VMDK és a VMSZ között, hiszen az utóbbi vajdasági magyar párt már 2000 óta hatalmon van a képviselőházban, s egyszer sem jutott eszébe, hogy ilyen irányban megváltoztassa az ügyrendet, s csupán a beadvány ellehetetlenítése miatt kifogásolták ezt, mivel a módosítást egy ellenzékben lévő párt képviselője kezdeményezte, aki ráadásul egy másik vajdasági magyar párt tagja” – jegyezte meg Csonka.

A VMDK módosító javaslatát a parlament ülésén a Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, az Elég Volt, az Alternatíva a Vajdaságért VMDK – Magyar Mozgalom, Új Szerbia és a Szerb Radikális Párt képviselői támogatták, Az SZHP, az SZSZP és a VMSZ képviselői viszont tartózkodtak, vagyis lényegében nem támogatták a javaslatot.

Csonka szerint már csak azért is aggasztó az SZHP, a szocialisták és a VMSZ képviselőinek a tartózkodása, mert lényegében ez egy kötelező törvényes kategória, a tartomány statútumában is szerepel és Szerbia alkotmánya is szavatolja ezeket a jogokat, de más szerbiai törvények és az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények is.

A VMDK elnöke elmondta, hogy a történtek ellenére nem tartják lezártnak a témát és a továbbiakban is arra törekednek, hogy biztosítsák ezeket a jogokat.

Makai Ákos