Az, ami egyesek számára évek óta teljesen világos volt, lassacskán megdönthetetlen bizonyítást nyer: jóhiszemű amerikaiak és európaiak (közöttük szép számban magyarok) millióit vezette meg éveken keresztül Vologya mester Nyugat-ellenes lélektani hadviselésének legzseniálisabb offenzívája: álhírek terjesztése, félelem és gyűlölet, értékromboló kétkedés gerjesztése az emberi fejekben. És nem is kellett hozzá atomháború, csak a Facebook – egy naiv amerikai egyetemista világhódító találmánya.
Vlagyimir Putyin orosz elnök trolljai harci könyvvé tették az Arckönyvet, hogy beférkőzzenek naiv nyugati emberek agyába-lelkébe és ott káoszt teremtsenek. Ami már-már sikerült is. Legnagyobb győzelmük (egy narcisztikus milliárdos hatalomra ugratása) azonban akkorának bizonyult, hogy az már felkeltette végre a gyanút: valami bűzlik az Interneten. Legalább két éve megindult a vizsgálódás (több mint száz magyar nyelvű orosz álhírportált rég lelepleztek), de csak mostanra kezd körvonalazódni, milyen nagy tételben játszott a Kreml nyugati bábszínházának főrendezője.
A Facebook biztonsági igazgatója szeptember 6-án ismerte el, hogy kiderítették: 2015 júniusától (minő véletlen: pont attól kezdve, hogy egy bizonyos Donald J. Trump bejelentette elnökjelöltetési szándékát!) 2017 májusáig (James Comey FBI-igazgató kirúgásáig és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ovális irodabeli látogatásáig, ahol furcsa módon csak egy orosz aparatcsik kattinthatta el fotóapparátját) nagyjából 3000 Facebook-poszt terjesztését pénzelte 100.000 dollár értékben egy homályos hátterű orosz cég 470 kamuprofilon keresztül – amelyeket profilhamisítás miatt most végre letiltottak. További 2200 Facebook-reklám 50.000 dollárért terjesztett politikai propagandát legális profilokon keresztül.
A Trump által mindennél jobban gyűlölt és folyamatosan támadott fősodrú média saját kutatásokat is folytat az ügyben. A fenti számokat minden Facebook-felhasználó mindennapos tapasztalatává egyszerűsíti két jellegzetes példa.
Egy bizonyos Melvin Redick tipikus és rokonszenves amerikaiként harcolt az Arckönyvön, kislányát imádó apukaként „fotózkodott” – és osztogatott meg orosz propagandaügynökségek által gyártott álhíreket, amelyek folyamatosan támadtak mindent, ami amerikai. Különösen mindazt, ami Barack Obama akkori elnökhöz és Hillary Clinton volt külügyminiszterhez és demokrata elnökjelölthöz volt köthető.
Csakhogy ilyen nevű személy nem létezett a pennsylvaniai Harrisburgben és soha nem járt a philadelphiai Központi Középiskolába (Central High School), illetve nem tanult a pennsylvaniai Indiana Egyetemen, amivel az ál-Redick dicsekedett. Arról nem is beszélve, hogy árgus szemek észrevették: az egyik képen brazíliai konnektor látszik a háttérben – ami ugye az Egyesült Államokban aligha szolgáltatna áramot. A New York Times felfedezése nyomán a brazil Globo médiaház felkérte olvasóit, derítsék ki, kit ábrázolnak a kedélyes felvételek. Gyorsan kiderült, hogy a kislányával szelfiző, fordított baseballmicis Amerika-ellenes amerikai „apuka” egy 36-éves brazil férfi: Charles David Costacurta a délkelet-brazíliai Jundiaí városában élve nem is tudta, hogy az ő fotóit lopták el Putyin úr harci trolljai.
A Biztonságos Határokat fedőnevű Facebook-csoport – amelyet a Kreml szentpétervári trollparancsnokságához sikerült visszavezetni – a 3M-ellenes (menekültek/muzulmánok/mexikóiak) lélektani hadviselés „civilszervezetes” jobboldali vitézeiként tetszelgett, sőt tüntetést is szervezett az idahói Twin Falls városban, ahol szerintük „muzulmán migránsok hatalmas erőszakhullámot indítottak a bennszülött fehér keresztények ellen”. A trollcsoportnak ugyan 133.000(!) követője volt, ám a tüntetés nem túl nagyra sikeredett, mivel Twin Fallsban nem létezett muzulmán migráns erőszakhullám. Viszont a kísérlet megmutatta, hogyan lehet emberek ezreit megvezetni (borítóképünk ennek a trollcsoportnak a pamfletjeit mutatja be). Amerikában azon csodálkoznak, honnan szedték az oroszok Twin Fallst – ám lehet, hogy valóban csak kísérleti hadművelet volt az egész, mert ha jelentősebb városban próbálják meg ugyanazt, esetleg sokkal gyorsabban a hatóságok szeme elé kerültek volna.
Az ál-Redickről az is kiderült, hogy túl gyorsan osztotta meg a tavalyi elnökválasztási kampány hevében létrejött – mint ismeretes, orosz hackerek által ellopott levelezést közzétevő – DCleaks (Washingtoni Szivárgások) oldalt: annyira gyorsan, hogy a nyilvánosság még nem is tudhatott róla…
De a Szentpétervárról irányított robotok vezérlésével sem volt minden a legnagyobb rendben. A Twitter elemzői kimutatták, hogy néhány ezer orosz csivitelő robot olyan szabályos ütemben osztotta meg a Trumpot támogató híreket, hogy azt csak egy számítógépes program tehette. Ráadásul a robotok nevének ábécé szerinti sorrendjében – ahogy az már egy állami harci szervezetnél illik…
Ha most valaki azzal vágna vissza, hogy mindez a bizonyíték ugyanúgy lehet az amerikai elhárító szervek kitalációja, mint az orosz lélektani hadviselés offenzívája – akkor az utóbbi elérte célját. A cél ugyanis az emberi elmék összezavarása, a rendszerbe, a demokráciába, a tisztességbe vetett hit aláásása – és végtére egy erőskezű, „nemeslelkűen gondoskodó” nemzetvezető elfogadtatása.
Még szerencse, hogy közvetlenebb, emberibb bizonyítékok is léteznek. Például amikor egy valóságos, hús-vér magántroll visszavonul a harckönyv-politizálástól – és azt be is jelenti a Facebookon.
Ez a harc volt a végső? Aligha.