A párizsi Gare de l’Est pályaudvar valószínűleg nem gondolta, hogy a világ leghíresebb vonatát indítja első útjára 1883. október 4-én. Georges Nagelmackers belga bankár alapította meg a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot és ő álmodta meg, hogy Európát átszelje egy járat, egészen Isztambulig. A kelet-európai vasúthálózat gyors fejlődése teremtett ehhez lehetőséget. A Társaság fő részvényese a belga király volt, ezért került a címerbe az oroszlános királyi jelkép.
Utasfülke az Orient Expresszen (Fotó: Szabad Magyar Szó)
Az Orient Expressz több útvonalon közlekedett a történelem során, például a második világháború után elkerülte Magyarországot, Jugoszlávián haladt keresztül, de manapság is több útvonal közül lehet választani. Lényegében több változata keveredett az Orient Expressznek és az első, menetrend szerinti járat már nincs is meg, de a legendás vonat valahogyan mindig túlélte a nehézségeket.
Valóban a királyok vonata is volt, sok uralkodó utazott rajta. De volt, aki vezette is, Ferdinánd bolgár fejedelem, aki mérnöki érdeklődéssel is bírt, ragaszkodott hozzá, hogy a bolgár szakaszon maga vezesse a mozdonyt.
Budapest szerepelt az eredeti menetrendben és most is az útvonal gyöngyszemének számít, rendhagyó módon egy-egy éjszakát a magyar fővárosban alszik a luxusvonat, az utasok pedig szállodában töltik azt az éjszakát. Évente egyszer a vonat az eredeti útvonalán halad végig Párizsból Isztambulba. Az első vonatjegyért 1883-ban közel 550 aranyfrankot kellett fizetni, most 6.660 angol fontba kerül a legolcsóbb jegy. A fedélzeten elvárás a megfelelő öltözet: a vacsorához estélyi ruhát és szmokingot illik ölteni és napközben sem látni farmerben senkit.
Egy büszke és előzékeny utaskísérő az Orient Expresszen, Budapesten (Fotó: Szabad Magyar Szó)
A vonaton dolgozni is nagy kiváltság, bármelyik EU országból lehet stewardnak pályázni, elsősorban férfiak jelentkezését várják, legalább három európai nyelv ismerete alapfeltétel.
A luxusvonat ismertségében bizonyára sokat számított Agatha Christie Gyilkosság az Orient Expresszen című regénye, melyhez két esemény szolgáltatott alapot, a híres Lindbergh bébi elrablása és az Orient Expressz egynapos „fogsága” esőzés és áradás miatt, melyet az írónő átélt a vonaton. Agatha Christie sokat utazott az Orient Expresszel, a férje régészként dolgozott Irakban, majd Szíriában. Volt olyan olvasó, aki csak azért ment végig az Orient Expresszen, hogy ellenőrizze a regény részleteit, például a kilincs elhelyezkedését, amelynek szerepe van a történetben, de Agatha Christie jól ismerte a helyszínt, nem lehetett ilyesmivel zavarba hozni. A „hófogságot” is valós esemény ihlette, egyszer több napig állt a vonat a hó miatt az Isztambul előtti szakaszon. De Agatha Christie a jugoszláv szakaszra helyezte a cselekményt, a vonat Vinkovci után akad el a hóban, és ott történik a gyilkosság.
A filmváltozatok közül az 1974-es sikerült legjobban, maga az írónő is elégedett volt vele, és még a királynő is megjelent a bemutatón. A kizárólag zseniális színészeket felvonultató filmet lehetetlen volt túlszárnyalni, pedig sokan próbálkoznak vele. Legutóbb Kenneth Branagh tett kísérletet, hogy milyen sikerrel, jövő hónapban kiderül a mozikban.
Érdekesség, hogy 1974-ben Sean Connery másodszor szerepelt az Orient Expresszen, (Arbuthnot ezredest játszotta), James Bond szerepében már 1963-ban is hősködött a fedélzeten az „Oroszországból szeretettel” című filmben.
A vonatok királya ma is robog tovább, legközelebb október végén jár Budapesten. Szerbia felé csak a következő évben veszi az irányt.
Az Orient Expressz ebédlője (Fotó: Szabad Magyar Szó)
