Első fokon felmentette a boszniai szerbek elleni háborús bűnök elkövetésével vádolt Naser Orićot a boszniai bíróság, tette közzé a Klix.ba.
Orić a Bosznia-hercegovinai Köztársaság Hadseregének háborús parancsnoka volt. Őt és Sabahudin Muhićot Bratunacban és Srebrenicában 1992-ben foglyok elleni bűncselekmények miatt fogták perbe, azaz három másik faluban három szerb nemzetiségű rab meggyilkolása miatt.
A tárgyalás két évig tartott, ez alatt az idő alatt több, mint harminc tanú és több szakértő is valomást tett a bíróságon. A vádnak egy védett tanúja is volt, aki azt mondta: látta, amikor Orić megölte a három rabot. A védők ezzel szemben bebizonyították, hogy a védett tanút korábban hamis tanúzás, visszaélés és csalás miatt ítélték el, ezért nem szavahihető.
Naser Orićot 2015 júniusában tartóztatták le a francia-svájci határon azt követően, hogy Szerbia nemzetközi körözést adott ki ellene. Belgrád követelte kiadatását, ám Orićot a svájci hatóságok Szarajevónak adták ki.
Bosznia-Hercegovina szerint a kérés jogos volt, mert Szarajevó az illetékes az ügyben egy Szerbiával 2013-ban megkötött megállapodás értelmében, amely meghatározza, hogy a háborús bűnökkel vádolt személyek perét az állampolgárságuknak megfelelő országban kell lefolytatni.
Orićot 2006 júniusában a Hágai Nemzetközi Törvényszék első fokon két év börtönre ítélte, mert az 1992-1995-ös boszniai háború idején körzetében nem akadályozta meg a fogságba esett, szerb nemzetiségű személyek kínzását és meggyilkolását. A fellebbviteli eljárásban a törvényszék megállapította, hogy az 1992 szeptembere és 1993 márciusa közötti időszakban (még az 1995-ös srebrenicai vérengzés előtt) minden kétséget kizáróan súlyos bűncselekményeket követtek el szerb rabok ellen az egyik rendőrőrsön, de Orić felelőssége nem bizonyítható; ezért 2008-ban felmentették.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint a mai ítélet azt bizonyítja, hogy a bűnösök nem számíthatnak büntetésre, s azt a gyakorlatot hirdeti a bíróság, hogy „természetes, ha egy muzulmán szerbet öl”.
„Az Orić által elkövetett bűncselekmények elleni eljárás kilenc évvel ezelőtt kezdődött Bijeljinában, sokakat megfélemlítettek, sokan tisztázatlan körülmények között haltak meg. Voltak bosnyákok is, akik tanúskodtak arról, hogy bűncselekményeket követett el és ez sem volt elég ahhoz, hogy megbüntessék. A bosnyák bíró egy muzulmán felett ítélkezett, aki a dzsihád nevében ölt szerbeket Srebrenicában” – állítja Dodik, aki felszólította a szerbeket, hogy hagyják el a boszniai bíróság és ügyészség intézményeit.
„Jó alkalom ez arra, hogy újra elővegyük a népszavazás ügyét” – mondta Dodik, aki szerint a szerbeknek meg kellene tagadni a boszniai ügyészség és bíróság legitimitását.
A Srebrenicai anyák egyesületének elnöke, Hatidža Mehmedović szerint a ha a bíróság másként döntött volna, az azt jelentené, hogy Orić pusztán azért bűnös, mert túlélte a háborút. „Ezt még az ágon ülő madarak is tudják. Ha a másik fél rendelkezett volna azzal, ami nekik megvolt, akkor Biszniában sem agresszió, sem népirtás nem lett volna. Van ebben isteni igazságszolgáltatás is, mert ő nem vétkes” – mondta Mehmedović.