Sokáig tépelődtem azon, hogy egyáltalán érdemes-e foglalkozni a múlt hétvégén Zentán lezajlott helyi közösségi választás eredményeivel, de végül is az egyik VMSZ-közeli förmedvényportál, a sokak által csak Jereváni Rádióként becézett honlapon megjelent maszatolás kapcsán kinyílt a zsebemben a bicska. No, de nem tisztem blamálni a JRV „munkatársait”, így nézzük inkább a konkrét tényeket!
A mindössze 20 százalékos részvételi arány mellett a helyi közösségek túlnyomó részében a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott jelöltek szerezték meg a tanácsnoki helyeket, két helyi közösségben a Szerb Haladó Párt támogatottjai nyertek, az ellenzék által támogatott, illetve függetlenként induló jelöltek közül pedig mindössze ketten jutottak be az egyik helyi közösségbe.
A 20 százalékos részvételi arányt többféleképpen is lehet magyarázni. A legvalószínűbb az, amit globálisan, országos szintű voksoláson is egy ideje tapasztalhatunk: az embereknek elege van a politikából, a politikai tömörülések kakasviadalából, különösen úgy, hogy a hatalmon lévők aktivitása többnyire kimerül az ellenségkép örökös keresésében, a frakción belüli cicaharcokban és az örökös ígérgetésben, amelyekből vagy lesz valami, vagy pedig a félkész, illetve csupán választások előtt felmelegített projektumok sorát gyarapítják. Zentán pedig Tiszát lehetne rekeszteni az ilyen felelőtlenül megígért, de azóta is balladai félhomályba merülő beruházásokkal. Ugyanakkor az emberek többsége nem hisz a változásokban, így a mind inkább elöregedő községben sokan fenntartással tekintenek az új arcokra, a cselekedni akaró fiatalokra, s inkább az elmúlt évek, évtizedek során elhasznált, de továbbra is jól csengő nevű személyekre adta le a voksát. Orvosokra, iskolaigazgatókra, akiknek az egyszerűen és logikusan gondolkozó polgárok szerint a saját portájukon is van mit összeseperni és rendbe tenni. Arról nem is beszélve, hogy a helyi közösségi választások kapcsán a korrupcióellenes ügynökség álláspontja is eléggé álszent. Ugyanis az Ügynökségről szóló törvény értelmében a községi képviselő-testület tagja nem lehet egyidejűleg elnöke, vagy tagja az ugyanahhoz a községhez tartozó helyi közösség tanácsának, mert ez ellentétben áll az Ügynökségről szóló törvény 27. szakasza 2. és 3. bekezdésének rendelkezéseivel, amely a tisztségviselők kötelezettségeit szabályozza.
Lényegében emiatt kellene valamelyik tisztségéről lemondania Szűgyi (Siđi) Imrének, a Kevi helyi közösség tagjának és a Szerb Haladó Párt önkormányzati képviselőjének, már amennyiben be akarja tartani a pártja által oly sokat emlegetett törvényességet.
Ugyanakkor ugyanez a törvény alapján a községi tanács tagjai nyugodtan jelöltethetik (ahogyan jelölték is) magukat, s közülük többen be is kerültek a helyi közösségek tanácsába. Így került be a Központ – Tópart helyi közösség tanácsába Kosiczky András, a Kertek helyi közösségben pedig Lőrinc Csongor. Természetesen, ha megtehették, akkor miért is ne tették volna meg? Nem őket okolom, egyedül a jogi rendelkezéssel van gond, mert amit szabad Jupiternek, miért is nem szabad az ökörnek? Igazából az egyedüli helyes húzás az lenne, ha a községi tanácstagok számára is megtiltanák a helyi közösségi választásokon való indulás.
Emellett sokak szerint az egész egy nagy, az adófizetők pénzén megrendezett cirkusz, látszatdemokrácia, amelyben a városlakóval elhitetik, hogy legalább helyi közösségi szinten tud valamit változtatni, s közösségi életét igazgatni.
Persze szó sincs erről. A helyi közösségeknek legfeljebb annyi jelentősége van a lokális közösségi élet irányításában, mint egy átlagmelósnak egy magánkézben lévő vállalat vezetésében. Pénze nincs, pályázni nem pályázhat, csak javasolhat projektumokat az önkormányzatnak. Legfeljebb kiadhatja bérbe a helyi közösség épületének a helyiségeit, s szervezhet különböző rendezvényeket, mint amilyen a Kertek helyi közösség sportnapja vagy a Központ – Tópart helyi közösség napja, az ezeket kísérő habzsi-dőzsivel egyetemben. Ezért a helyi közösségi választások „csupán” egyfajta felmérése az erőviszonyoknak, no meg persze a közhangulatnak is. Ez pedig, legalábbis a 20 százalékos részvételi arány alapján Zentán valahol a Marianna-árok mélyén van.