Az amerikai kongresszus 1919. október 28-án fogadta el a szesztilalomról szóló határozatot, ami a Volstead-törvény nevet viselte. 1920 januárjától az egész Egyesült Államokra kiterjedő rendelkezés megtiltotta az alkoholos italok előállítását, fogyasztását, szállítását és kereskedelmét. Biztosan a demokrata politikusok között is akad antialkoholista, mégis csak egy republikánus képviselő, Andrew Volstead állhatott elő olyan (sz)eszement ötlettel, hogy egy egész országot leszoktasson az alkoholról. Volstead alkoholellenességét nyilván vallásos családjából hozta magával, de a protestáns egyházak és különböző nőszervezetek is támogatták őt. Woodrow Wilson elnök nem értett egyet a javaslattal, meg is vétózta azt. Később saját italkészletet halmozott fel a Fehér Házban és példáját a következő elnökök is követték.
A „száraz korszak” vége Mississippi államban (Fotó: Wikimedia)
Az első állam, amelyik megtiltotta az alkoholfogyasztást Kansas volt még 1881-ben, a legutolsó, ahol még 1966-ig érvényben volt a tilalom, pedig Mississippi.
A tilalom természetesen nem érte el a célját. A korábbi hétköznapi iszákosság szinte sikk lett a tilalom bevezetésével. Nemcsak izgalmassá vált a téma, hanem külön szubkultúra alakult ki az ivászat körül. Úgynevezett speakeasy helyeken, illegálisan működő kocsmákban lehetett hozzájutni egy-egy italhoz. Csak New Yorkban a százezret is elérte ezeknek a száma. A leleményesség határtalan volt, mint ahogy a Volt egyszer egy Amerika című filmben is láthatjuk: még a fűtőtestből is whiskey folyt – csak egy a sok ötlet közül, amellyel megoldották a problémát.
Kalifornia híres borvidékei sem mentek tönkre, még növelték is termelésüket. Divatba jöttek a koktélok, hiszen ezekben össze lehetett kutyulni bármit bármivel, és az alkohol így „eltüntethetővé” vált a kész „termékben”. Ez az időszak adott olyan híres koktélokat a világnak, mint Hemingway kedvence, a French 75, a Southside, vagy a Bee’s Knees. Ennek az utóbbinak a mézes összetétele kimondottan alkalmasnak bizonyult a silány alapszeszek kellemetlen ízének elnyomására. De ezekben az években élte fénykorát a Gin Rickey is, ami 2011 óta hivatalosan az amerikai főváros saját koktélja.
Szövetségi ügynökök semmisítenek meg tiltott alkoholos italokat San Franciscóban, a szesztilalom idején (1920–33) (Fotó: Wikimedia)
Érdekes, hogy amíg virágzott az illegális szeszfőzés, nem cirkált túl sok ellenőr a törvény betartásának felügyelete céljából, nagyjából ezer szövetségi ügynök foglalkozott ezzel az egész országban. Volt is bűnözés (és korrupció) a javából. Észak és dél, azaz Kanada és Mexikó hihetetlen mennyiségű rumot, whiskey-t és gint gyártott le, hogy megsegítse sanyarú helyzetben lévő szomszédját. Virágzásnak indultak az alkoholcsempészéssel foglalkozó bűnbandák. A fogyasztók pedig olyan pancsolt piákat is megittak, amiket rendes, szabályozott körülmények között elő sem állítottak volna. Így a vakságtól a bénulásig mindenféle maradandó károsodást is sikerült előidézni.
A Volstead Act értelmetlensége végül arra sarkallta a politikusokat, hogy 1933-ban először csak fellazítsák, majd meg is szüntessék a tilalmat. Andrew Volstead képviselő úr pedig visszakullogott Minnesota államba és jogászkodással töltötte hátralévői éveit. Sonja norvég királyné egyébként az ő egyik távoli rokona. Talán ezért nem lehet este 8 után Norvégiában szeszes italt vásárolni…
