A szerb kormányfő azt állítja, az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok nem akadályozzák az uniós tagságot – ez a címe annak a cikknek, amelyet a londoni Financial Times (FT) tett közzé hétfőn.
„Nem kellene azt követelni Szerbiától, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között“ – nyilatkozta a kormányfő az FT-nek, kiemelve, hogy Belgrád és Moszkva kapcsolatai nem képeznek akadályokat Szerbia EU-tagsága előtt.
Az, hogy idén júniusban a reformszakembernek számító Ana Brnabić lett a kormányfő „jelezte, hogy Belgrád az uniós csatlakozást jelölte meg legfőbb céljának“. Azonban Szerbia uniós csatlakozásának útja továbbra is ködbe vész a reformok terén elért vegyes eredmények, az unió bővítésének megfáradása, valamint amiatt a szkepticizmus miatt, amely Belgrádnak Moszkvához fűződő politikai, gazdasági és katonai kapcsolatai idéztek elő“ – emlékeztet az FT.
„Mi nem Amerika-pártiak vagy oroszpártiak vagyunk, mi szerbpártiak vagyunk. Stratégiai célunk az uniós csatlakozás és akárhová megyünk, akárkivel találkozunk, mi ezt hangsúlyozzuk“ – mondta a kormányfő.
Az európai tisztségviselők, akiket aggaszt Oroszország balkáni befolyása, azzal vádolják Moszkvát, hogy nyugtalanságot szít a régióban és fokozottan figyelik Belgrád egyensúlyozását a Kelet és Nyugat között. Az Egyesült Államok ugyancsak azt követeli, hogy Belgrád egyértelműbben határozza meg stratégiai irányultságát, egy magas rangú amerikai diplomata pedig ebben a hónapban arra figyelmeztetett, hogy Szerbia nem ülhet egyszerre két széken, hangsúlyozza az FT.
Egy interjúban Brnabić azt mondta, hogy az uniós integráció maradt a legfontosabb külpolitikai cél Szerbia számára.
„Nem tisztességes azt követelni Szerbiától, hogy válasszon és nem is hiszem, hogy erre szükség van“ – szögezte le a kormányfő, akit az FT úgy mutat be, mint „a közszféra reformjának szakértőjét, aki Kelet-Európa első olyan kormányfője, aki nyíltan vállalja saját neméhez való vonzódását és aki szakított az oroszbarát erők hagyományával a hatalomgyakorlás felsőbb rétegeiben“.
Aleksandar Vučić, aki „országának legnagyobb hatalommal rendelkező politikusa, az idén elfogadta Vladimir Putyin orosz elnök ajándékát, a hat MIG 29-es repülőt, s abban reménykedik, hogy jövőre tankokat és légvédelmi rakétarendszert kap“ – írja az FT, amely emlékeztet: Moszkva támogatja a szerb diplomácia álláspontjait az ENSZ-ben, amelyek közül a legjelentősebb Koszovó függetlenségének elutasítása.
Szerbia számára prioritást jelent az uniós csatlakozás, amely a kormányfő szerint 2022-ben történhet meg, noha „Szerbia ellenáll a nyomásnak, hogy csatlakozzon az EU Moszkva-ellenes szankcióihoz, amelyeket a Krím annektálása miatt vezettek be Oroszország ellen. Az uniós tisztségviselők szerint az EU-bővítés 2025-ben következhet be, noha egyértelmű céldátumot nem határoztak meg“ – emeli ki az FT, amely rámutat: az uniós tagság elérése „rákényszerítené Szerbiát, hogy súlyelosztását a nyugati székre összpontosítsa, hogy külpolitikai álláspontjait összehangolja Brüsszellel, hogy véget vessen az Oroszországgal való speciális kereskedelmi kapcsolatainak és hogy átalakítsa energiahordozói piacát, amelyen a NIS dominál, amely a Gazprom tulajdonát képezi“.
A lap szerint ugyanakkor Brnabić „igyekszik kisebbíteni a kért kompromisszum jelentőségét és azt hangsúlyozza, hogy Szerbia valóban semleges a katonai kérdéseket illetően“.
A szerb kormányfő jellemzésében az FT idéz egy nyugati tisztségviselőt, aki szerint Brnabić „nem az a tipikus balkáni politikus, akinek létszükséglete a mindennapi káoszteremtés ahhoz, hogy érezze, hogy él“.
