Számos szurkolói csoport és egyéb műkedvelő egyesület éltette szerb hősként a népirtásért, ártatlan emberek kínzásáért, meggyilkolásáért és Szarajevó lövetéséért életfogytiglanra ítélt Ratko Mladićot. A rajongói hullám nem kerülte el Szabadkát sem, az Új Városházával szemközt található saroképület hófehér fala kiváló célpontnak minősült az üzenet elhelyezésére, amely a Zana együttes Mladiću moj című dalának átirata és a feliratot a szabadkai Zvezda szurkolók látták el kézjegyükkel. Valószínűleg a város legforgalmasabb útkereszteződésénél az esetnek nem volt szemtanúja és a rendőrség sem akad az elkövetők nyomára.
Annyit tegyünk hozzá, hogy az egyes által hősnek tartott Mladić csapatai olyan válogatott kínzásokhoz folyamodtak, mint például egy hídról a Drinába löktek 20-22 foglyot, akiket ezután a vízben vadásztak le, vagy pedig sót etettek a foglyokkal, akiket utána 8-10 órán át utaztattak és nem adtak nekik vizet, a nők megerőszakolásáról nem is szólva. Ezek valóban mind hősi cselekedetek.
