Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerdán bejelentette: országa Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, s egyúttal azt is bejelentette: az amerikai nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe. A döntést Izrael üdvözölte, viszont a világ minden más országa gyakorlatilag elutasította az amerikai döntést.
Iszmáil Haníje, a radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője csütörtökön hadüzenetnek nevezte Trump bejelentését és megtorlásul péntektől újabb intifádát (felkelést) hirdetett meg az izraeli „megszállással” szemben.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte nyolc ország Jeruzsálem ügyében, s mindegyik ellenzi Jeruzsálem fővárosként való elismerését.
Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay fordult Japánhoz – amely decemberben a BT elnöke – a kéréssel, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres még erre a hétre hívja egybe a 15 tagállam képviselőit. Japán ENSZ-nagykövete ennek eleget tett, az ülés pénteken lesz.
Moszkva szerint Trump a tűzzel játszik azzal, hogy hivatalosan Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet. Ezt Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke mondta, aki szerint a lépés ellentétes a közel-keleti rendezés amúgy is törékeny koncepciójával és ismét robbanáshoz vezethet a palesztin-izraeli konfliktusban.
Jeruzsálem három világvallás szent helye, területileg ugyan Izraelhez tartozik, de noha 1967-ben elfoglalta annak egészét, ezt a lépést az ENSZ Biztonsági Tanácsa semmissé nyilvánította. Jeruzsálem lakosságának mintegy 35 százaléka palesztin, emellett a Rámállahban székelő Palesztin Hatóság szerint Kelet-Jeruzsálem Palesztina fővárosa, és ezzel az értelmezéssel minden iszlám állam egyetért, a rendezést célzó megállapodások szerint a város státuszát Izrael és a Palesztin Hatóság között kell rendezni. Ezt az eddig általánosnak tekinthető álláspontot rúgta most fel Trump bejelentése.
Eddig a palesztin–izraeli konfliktus hosszú történetében két intifáda volt: az első 1987-től nagyjából 1991-ig tartott, és véglegesen csak az oslói békemegállapodás zárta le. A második pedig 2000-től 2005-ig tartott, és a sarm es-sejki megállapodás jelentette a végét. Mindkét intifáda több ezer halálos áldozatot követelt, emlékeztet az Index, amely szerint több okból kétséges, hogy a Hamász – néhány kisebb szabású merénylettől eltekintve – képes lehet egy széles körű felkelést kirobbantani Izrael ellen, hiszen a Hamász nem elég erős katonailag, nemzetközi elszigeteltsége elég komoly, ráadásul a Palesztin Hatóság sem kockáztatná a nemzetközi szimpátia elvesztését, és az Izraellel kialakított, meglehetősen ingatag együttműködést. Ezért Rámalláh csak egy háromnapos sztrájkot hirdetett meg.
Viszont címlapján Halál Amerikára! felirattal jelent meg csütörtökön a libanoni Hezbollah síita politikai/terrorszervezethez közelálló al-Akbár nevű hírlap, s ez már meglehetősen komoly fenyegetést jelenthet világszerte. Ráadásul a lap utalt arra is, hogy Trump döntése a Hezbollah számára felhatalmazással bírhat egy új háború indítására: „Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra“ – figyelmeztet a lap.
