November végén Budapesten rendezték meg a Kína + 16 idei találkozóját, amelyen a visegrádi négyek (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Csehország), a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia), a két volt jugoszláv EU-tag (Szlovénia, Horvátország), a kelet-európai uniós államok (Románia, Bulgária), valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia vett részt. A rendezvényen csaknem ezer kínai, valamint a közép- és kelet-európai politikus, üzletember és kelet-európai sinológus vett részt, többek között Aleksandar Vučić szerb államfő, Li Ko-csiang kínai, Orbán Viktor magyar és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, valamint Bogdan Góralczik lengyel politikus.
Zimonyban már megkezdődtek a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítási munkálatai
A rendezvény alatt a kínai és közép-, illetve kelet-európai politikusok több olyan kétoldalú és multilaterális egyezményt írtak alá, amely része az Új Selyemútnak. Szerbia és Magyarország szempontjából nagy előrelépést jelent, hogy végre kiírták a közbeszerzést a Belgrád–Budapest nagysebességű vasútvonal kiépítésére, és Zimonyban már el is kezdődtek a munkálatok e terv megvalósítására.
A találkozót rendező ország, Magyarország is sokat profitált a kínai hárommilliárd dolláros támogatásból. Többek között a BorsodChem 217 millió dolláros hitelt kapott további beruházásra, a kínai BYD 20 millió dolláros beruházással hozza létre első európai elektromos buszgyárát Komáromban, Szegeden pedig textilipari beruházás indul a kínai Eximbank közreműködésesével. Bosznia-Hercegovina új szénerőművet építhet egy 600 millió dolláros kínai hitelből. Ez a megoldás csaknem életmentő a gyenge gazdasági teljesítményű volt jugoszláv köztársaságnak, annál is inkább, mert az EU most zárja el a fosszilis alapú energiatermelési kapacitások kiépítésére szánt forrásokat. Ezenkívül a China Shandong International (CSI) egy autóút építését tervezi Banja Luka és a horvát határ között, az útépítés közel 382 millió dollárba kerül. Ezt az összeget a CSI fogja kifizetni, cserébe pedig ezt a céget illeti meg az autópálya használatból befolyt összeg. A CSI ugyanezen az útvonalon tervezi egy vasútvonal megépítését is, ami csaknem 300 millió dollárba fog kerülni.
De mi is az Új Selyemút?
A Kína + 16 csoport 2014. december 16-án és 17-én Belgrádban rendezett 4. rendezvényén Li Ko-csiang kifejtette a többi között a 21. századi tengeri selyemút, valamint a Selyemút gazdasági övezete tervezeteit. Ezek magukban foglalják többek között a Pireusz–Budapest-gyorsvasútvonal építését Szkopjén és Belgrádon keresztül Budapestig, valamint egy autóút építését a montenegrói Bar kikötőből Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon át Ausztriáig. Ugyanakkor a tervek között szerepel egy Barból Zágráb és Belgrád felé vezető autóút is.
Ezek az útépítések csak részei annak az Új Selyemútnak, amelyet Kína 2014 júniusában fogadott el, miután az UNESCO Kazahsztán, Kirgizisztán és Kína közös kérelmére a Világörökség részévé nyilvánította az eredeti Selyemút ezen országokon keresztül vezető szakaszát. A Selyemút kezdete a Nyugati Han-dinasztia idejére (i. e. 200 körül) vezethető vissza, és egészen Jüan dinasztiáig tartott (1271–1368). Akkoriban a Selyemút Hsziánból, a Han-birodalom fővárosból indult, és a mai Kanszu tartományon keresztül több szakaszon át haladt a Fekete-tenger felé, illetve egy másik útvonalon, Perzsián és Irakon keresztül a Római Birodalomig, illetve Észak-Afrikába. A karavánok ezeken az útvonalakon nemcsak selymet, hanem más árut is szállítottak, s a Selyemút már akkor is kulturális és technológiai összeköttetést igyekezett biztosítani a kontinensek között.
Az Új Selyemutat a kínaiak nem csupán egy infrastrukturális projektumnak szánták, hanem egy új politikai-kulturális együttműködésnek is Ázsia, Európa és Afrika között. Ez az együttműködés váltaná fel a „eurázsiai geopolitikai gravitációs központot” – ezt a fogalmat Putyin többször is használta (nulla összeg elmélet), eszerint egyesek vesztessége felér mások nyereségével.
Dan Coats amerikai hírszerzési igazgató nemrég úgy nyilatkozott az AP hírügynökségnek, hogy az Új Selyemút megépítése része Kína agresszív terjeszkedésének
Az Új Selyemút eddig sikeresnek bizonyult, ennek ellenére mégsem volt mindenki megelégedve a budapesti Kína + 16 rendezvény eredményeivel. Sokan hangoztatják, hogy a Belgrád–Budapest vasúti útvonalba történő beruházás elsősorban Kínának érdeke, mert ez a vasútvonal a görögországi Pireusz kikötője és Európa középső része közötti tranzitútvonal része, amelyen keresztül a kínai szállítók gyorsabban juttathatják el áruikat Közép- és Nyugat-Európa országaiba. A kritikusok azt is megemlítik, hogy e vasútvonal kivitelezésében csak kínai cégek vehetnek részt, és Kína ezenkívül csupán hitelezőként száll be a finanszírozásba.
A nyugati sajtó sem kezelte kedvezően a kínaiak budapesti látogatását. A német Die Welt napilap arra figyelmeztetett, hogy a kínaiak politikai segítséget jelentenek a kelet-európaiaknak egy olyan időszakban, amelyben erősödik az „elidegenedés Brüsszeltől”. Dan Coats amerikai hírszerzési igazgató nemrég úgy nyilatkozott az AP hírügynökségnek, hogy az Új Selyemút megépítése része Kína agresszív terjeszkedésének, és Kína ezáltal akarja meglovagolni az EU gyengélkedését, valamint a Brexitet.
Az Európai Parlament Kereskedelmi Bizottságának elnöke, a német SPD-hez tartozó Bernd Lange azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy a kínai beruházások Kelet-Európába az EU kettészakadásának veszélyét rejtik magukban.
A hetilap arra a következtetésre jutott, hogy mivel Kína most hárommilliárd dollárt bocsátott a közép- és kelet-európai országok rendelkezésére, és nem is először, az EU már nem az egyetlen pénzforrása ennek a régiónak. A lap szerint az, hogy a V4-ek közül az euró csak Szlovákiában fizetőeszköz, Csehország, Magyarország és Lengyelország pedig elutasította az euró bevezetését, szintén Eu-ellenes jelenségként értelmezhető. Úgy tűnik, hogy ezek az országok az EU-t most inkább fejlesztésük akadályának tekintik, mint előnyüknek. Ehhez az állásponthoz persze hozzájárul ezen országok mai politikai nézete is. Lengyelországban, Magyarországon és most – úgy látszik – Csehországban is hatalomra került a populizmus. Annak ellenére, hogy az Európai Bíróság elvetette Magyarország és Szlovákia kérelmét a kvótarendszer bevezetése ellen, semmi jel nem mutat arra, hogy a Visegrádi Négyek beleegyeznének e kvótarendszer elfogadásába. Igaz, ebben a kérdésben Varsó, Prága és Pozsony diplomatikusabban viselkedik, mint Budapest, de ott is ezt a kérdést a nemzeti szuverenitás alapkérdésének tekintik.
A kelet-európai lakosság fejében még mindig tart az 1989/90-es változások folytatása. Ők először a kommunizmus áldozatainak tekintették magukat, majd az EU és a Nemzetközi Valutaalap liberális áldozatainak. Most egy új, reményekkel teli éra kezdődött a számukra: megérkezett az Új Selyemút.
Az írás a december 7-ei Családi Kör hetilap nyomtatott kiadásában jelent meg.
