Tomislav Karamarko, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) volt elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes elutasította a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntését, amellyel összeférhetetlenséget állapított meg vele szemben a Mol-INA-ügyben – írták a horvát lapok vasárnap. Karamarko a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy szerinte nem áll fenn semmiféle összeférhetetlenség, 2016 tavaszán csak Horvátország érdekeit szerette volna megvédeni, illetve figyelmeztetni akart az anyagi károkra, amelyek a per elvesztésével járnak. Mint írta, a betöltött tisztségei miatt joga és kötelessége volt elmondani saját véleményét az aktuális történésekről, főleg azokról, amelyek Horvátország nemzeti érdekeinek védelmét érintették. „Egy találkozón azt mondtam, érdemes volna a magyar féllel közös megállapodásra jutni, és amennyiben ez sikerül, közösen elállni a döntőbírósági eljárástól, mert nem vagyok benne biztos, hogy Horvátország megnyeri azt” – fogalmazott Karamarko a közösségi oldalán.
Immár több mint világos, hogy csak meg akarta védeni Horvátország érdekeit és a horvát költségvetést – írta. Az illetékes horvát bizottság 2016 májusában állapított meg összeférhetetlenséget Karamarko ügyében. A független, önálló testület állásfoglalása szerint személyes és üzleti kapcsolatai miatt a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Karamarko érdekellentétbe került, amikor személyes véleményének hangot adva a döntőbírósági lejárástól való visszalépést szorgalmazta. Az ügy hátterében az áll, hogy Karamarko felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a magyar Mol olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott. Az asszony felbontotta a szerződést, amikor férje kormányzati tisztséget kapott. Emellett azt is Karamarko szemére vetették, hogy baráti kapcsolatot ápolt Jozo Petrovićtyal, a Mol horvátországi képviselőjével, miközben Zágráb perben állt a magyar vállalattal.
Karamarko ezt követően lemondott pártelnöki és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, majd nem sokkal később a kormány is megbukott. A politikus a közigazgatási bírósághoz fordult, kérve, hogy semmisítsék meg a bizottság döntését. A bíróság 2016 szeptemberében elutasította beadványát és jóváhagyta a bizottság határozatát. Ezt a döntést erősítette meg most a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az eljárás pedig jogerősen befejeződött.
A horvát kormány még 2014 elején fordult a nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar vállalat megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátország ellenében a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmet elutasította. Egy nappal a döntőbírósági határozat után Andrej Plenković horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.