Van egy járdasziget Manhattan közepén, melynek burkolata teljes mértékben magyar. Az egykori pesti gettó területéről felszedett macskakövek azért utaztak New Yorkba húsz évvel ezelőtt, hogy ott egy emlékmű részét képezzék.
1998-ban avatták fel Raoul Wallenberg emlékművét az ENSZ központjával majdnem szemben, a 47. utca és a 1st Avenue (Első sugárút?) kereszteződésénél. Az alkotó ugyancsak magyar, Gustav Kraitz szobrászművész, keramikus. Miskolcon született és Budapesten járt egyetemre éppen a háború alatt. Megtapasztalta a pesti gettó borzalmait, majd maga is munkatáborba került öt évre Szovjetunióba egy szénbányába.
1956-ban menekült Svédországba, ahol saját fogalmazása szerint újrakezdődött az élete.
Bár személyesen nem találkozott Wallenberggel, de nagy hatással volt rá a diplomata tevékenysége, hiszen a pesti háborús időszak alatt folyamatos beszédtéma volt a baráti körökben.
1994-ben kérték fel egy olyan emlékmű megalkotására, mely Wallenbergről és Budapestről szól. Gustav Kraitz úgy beszél magáról, mint aki mindig a jövőbe tekint és nem a múlton rágódik, de mikor az emlékmű ötlete felmerült, nem tudott szabadulni az emlékképektől, a lerombolt Budapesttől és a gettótól.
A macskaköveket az akkori budapesti főpolgármester, Demszky Gábor ajándékozta, az öt fekete gránitoszlopot a svédek. Ezek az oszlopok a kiégett kemencéket szimbolizálják a haláltáborokból, az emlékmű tetején a kék gömb a jövőt, a reményt jelképezi, a macskaköveken nyugvó aktatáska pedig Wallenberg ikonikus táskájának másolata, amivel a követségre járt és amelyben az életeket mentő hivatalos papírok lapultak. A táska csak úgy sebtében letéve az utcán Wallenberg félbeszakadt életére utal. A gránitoszlopok bevésésein az életéről olvashatunk néhány mondatban.
A Trump World Tower árnyékában megbúvó büszkélkedő emlékmű azon a sarkon helyezkedik el, melynek túloldalán az ENSZ bejárata van. Azé az ENSZ központé, amely 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az auschwitzi koncentrációs tábor hivatalosan 1945. január 27-én szabadult fel.