A szabadkai Vagyon-visszaszármaztatási Egyesület igazgató bizottságának elnöke szerint csak az Európai Unió követelései miatt bonyolítana le Szerbia egyre több vagyon-visszaszármaztatási ügyet, és nem a több évtizedes igazságtalanság helyreállítása végett, amit a második világháború után követtek el. Milan Uzelac a Vajdasági Televíziónak elmondta: a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény a gyakorlatban rossznak minősült, a benne foglaltak végrehajtására pedig nincs meg a politikai akarat.

„Már a 2011-ben megtartott közvita során rámutattunk, hogy a készülő törvény rossz lesz. A legnagyobb kifogásunk az volt, hogy kevés összeget biztosítottak azok kártalanítására, akik elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza természetben.” – mondta Uzelac.

Ahogy a Családi Kör február 8-án megjelent számában is olvasható, Szerbia kétmilliárd eurót biztosított az ilyen esetekre, miközben egyes becslések szerint mintegy 13 milliárd euróra lenne szükség.

Közben a vagyon-visszaszármaztatás vontatottan halad, sok helyen megállt a folyamat. Strahinja Sekulić, a Köztársasági Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség igazgatója még novemberben azt nyilatkozta, hogy a kormány december folyamán megállapítja a kártalanítás kiszámításához szükséges szorzókat, miután kártalanítási kötvényeket bocsátanak ki. Ez mindeddig nem történt meg, pedig már február közepe van.

Pásztor Bálint: A kifizetés az addig várat magára, ameddig a szerb kormány nem határozza meg ezeket a szorzókat, de remélem, hogy ez nagyon rövid időn belül meg fog történni.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője a témával kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni a Családi Körnek, az RTV-nek viszont a következőket mondta:

„Valóban decemberben kellett volna a szerb kormánynak meghoznia azt a rendeletet, amellyel meghatározta volna a szorzókat a kötvények esetében. Ez nem történt meg, viszont ez a csúszás nem azt jelenti, hogy leállt volna a folyamat. Akik esetében épületről, termőföldről, vagy valami hasonló ingatlanról van szó, azok visszakaphatják a vagyont. A kifizetés az addig várat magára, ameddig a szerb kormány nem határozza meg ezeket a szorzókat, de remélem, hogy ez nagyon rövid időn belül meg fog történni.”

Uzelac elmondta, attól tartanak, hogy a kötvényekkel történő kártalanítás során a valós érték 15 százalékára számíthatnak majd az örökösök, amit 12 éven át fizetnek majd számukra.

„Állítom, hogy még nagyobb igazságtalanság ér bennünket, mint amikor a vagyonainkat elkobozták.”

A Szabad Magyar Szó cikkei a vagyon-visszaszármaztatás témában:

Vagyon-visszaszármaztatás: Pénz helyett állami tulajdon

A Szerbiai Restitúciós Hálózat a vagyon-visszaszármaztatási törvény módosítását javasolja, mégpedig úgy, hogy az egykori tulajdonosok pénz helyett állami tulajdonban lévő földet kapjanak vissza kártérítésként. Mile Antić, a restitúciós hálózat koordinátora az RTS vendégeként elmondta, a költségvetésben nincs elegendő pénz a vagyon-visszaszármaztatásra, hozzátéve, hogy pénz helyett van elég állami tulajdon.

és

Bekerül-e a KMKF-zárónyilatkozatába a vagyon-visszaszármaztatási probléma?

A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mint a Szerb Kormány közigazgatási szerve, sorra utasítja el a jogerős bírósági végzésekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit, azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét – olvasható a február 8-án megjelent Családi Körben.

és

KMKF-zárónyilatkozat: Kimaradt a vagyon-visszaszármaztatási eljárás során tapasztalt probléma

Zárónyilatkozattal zárult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteki plenáris ülése Budapesten. A dokumentum egy része a vajdasági régióra vonatkozik, ezt közöljük teljes terjedelmében: 1. A KMKF üdvözli, hogy Szerbiának tizenkét csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia és kettőt ideiglenesen lezárnia. Bízik abban, hogy az idén további fejezetek nyílhatnak meg és felgyorsul a folyamat.