Két országgyűlési gyorsíró, Maszák Hugó és Egressy Géza kezdeményezte Tisza Kálmán miniszterelnöknél a hírügynökség létrehozását. I. Ferenc József császár rövid gondolkodás után meg is adta az engedélyt, és megkezdhette tevékenységét a Magyar Távirati Iroda. A magyar hírközlés ezzel függetlenedett a bécsi központtól. A Távirati Iroda nagyon hamar jó viszonyt alakított ki Európa nagyvárosainak hírügynökségeivel, a Reuters állítólag máig őrzi az eredeti, 1882-es szerződést.
Egészen 1918-ig magánkézben működött az ügynökség, a Károlyi-kormány akkor állami kezelésbe vette, Teleki Pál miniszterelnöksége alatt pedig részvénytársasággá szerveződött. Megvette a Telefon Hírmondót és elkezdett kiépíteni egy modern médiabirodalmat. Ugyancsak részvénytársaságként megalapította a Magyar Hirdetőirodát, a Magyar Filmirodát és a Magyar Országos Tudósítót és együttműködött a Magyar Rádióval. A harmincas évek elején már 25 hírügynökséggel volt szerződése és a vidéki hálózat mellett a világ nagyvárosaiban is saját tudósítót foglalkoztatott.
A második világháború után államosították az MTI-t. 1950-ben leválasztották róla a Magyar Rádiót és 1953-ban külön is helyezték, az addig a Rádió épületében működő MTI felköltözött a budai Naphegy térre. A Magyar Fotó Állami Vállalat beolvasztásával 1956-ban egy nagyvállalat jött létre, több száz alkalmazottal. A tevékenységi kör egyre szélesedett, új kiadványokkal jelentkeztek és műszaki megoldásaik is mindig a legmodernebbek voltak. A hírek elsősége a Rádióé volt, ők közölhették mindig leghamarabb a híreket.
1996-ban az Országgyűlés újra részvénytársasággá alakította át a céget, ugyanez volt az az év, amikor az MTI megjelent az interneten.
2010-ben az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a hírügynökségi törvényt és új médiatörvényt fogadott el az Országgyűlés. Az MTI-t egy egyszemélyes részvénytársasággá alakították, közös vagyonkezelő alapba kerültek az ingatlanok, az archívumok tulajdonosi joga és vagyontárgyai. A következő években tovább erodálódott az MTI, személyi állományát is folyamatosan leépítették.
Az előfizetői rendszer megszűnt és a hírállomány 75-80 százaléka ingyenesen elérhetővé vált – amivel új állami monopólium jött létre, hiszen a legtöbb médiaháznak nincs pénze külföldi ügynökségek szolgáltatásaira, az ingyenes államiból meg azt kap, amit az állam a nagy nyilvánosságnak szán.
2015-ben megalakult a Duna Médiaszolgáltató Zrt, jelenleg ez fogja össze a televízió, rádió és a hírügynökség működését is.
