A szerb-koszovói konfliktus kitörésének huszadik évfordulójáról emlékeztek meg Koszovóban hétfőn – tudatja az MTI.

Húsz évvel ezelőtt, 1998. március 5-én lőtte le a szerb rendőrség Adem Jasharit, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik alapítóját és vezetőjét, amivel hivatalosan is megkezdődött az 1999. június 11-ig tartó szerb-koszovói konfliktus.

Koszovói vezetők hétfőn Pristinában, valamint Adem Jashari egykori lakóhelyen, az észak-koszovói Prekazban emlékeztek meg az UCK egykori vezetőjéről. Elhangzott: az a nap volt „a szerb uralom végének a kezdete”, és ez vezetett oda is, hogy 2008-ban Koszovó kikiáltotta függetlenségét.

„Aznap Prekazban megváltozott a történelem. Elkezdődött a felkelések időszaka, a legdicsőbb mozgalmak kora, amelyeket a népünk és az UCK hozott létre, a szabadságért vívott küzdelem időszaka” – hangoztatta Kadri Veseli házelnök a pristinai parlamentben tartott megemlékező ülésen.

Húsz évvel ezelőtt Jashari mellett további 59 rokonát is meggyilkolták. Hashim Thaci köztársasági elnök kiemelte: a koszovói állam a Jashari család áldozatára épült.

Az évforduló alkalmából a koszovói biztonsági erők díszfelvonulást tartottak Jashari emlékére, aminek apropóján az államfő leszögezte: Koszovónak hamarosan saját hadserege lesz.

A meggyilkolt UCK-vezér egykori otthonának közelében, Prekazban emléket állítottak Jasharinak, egy kortárs művész, Besart Gashi kétszázezer lövedékből készítette el a hősnek tartott egykori szabadságharcos portréját.

Hétfőn jelent meg a szerb sajtóban az a hír, hogy a számos nemzetközi produkcióban szereplő szerb színész, Rade Šerbedžija elutasította, hogy egy Jashariról készülő életrajzi filmben eljátssza a címszereplőt, mert – az újságok idézetei szerint – bűnözőnek tartja az UCK-vezért, és ha színészként eljátszaná, akkor az egész világ számára elfogadhatóvá tenné tetteit.

Adem Jashari az UCK egyik vezető tagjaként több olyan támadásban is részt vett, amely a jugoszláv erők ellen irányult. A szerb rendőrség három napig ostromolta otthonát, majd családtagjaival együtt lemészárolta a szabadságharcost.

Az 1998-1999-es koszovói konfliktusban mintegy 11 ezren vesztették életüket, és körülbelül 1500 embert még mindig eltűntként tartanak számon. A harcoknak az vetett véget, hogy a NATO 1999-ben 78 napig tartó légicsapás-sorozattal arra kényszerítette Szerbia jogelődjét, (az akkor már csak Szerbiából és Montenegróból álló) Jugoszláviát, hogy hagyjon fel az etnikai tisztogatással és vonuljon ki a területről. További kilenc évnek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy Koszovó kikiáltsa függetlenségét, amit azonban Szerbia azóta sem ismer el.

A nyitóképen Jashari egykori otthona Prekazban, melyet emlékhellyé alakítottak.