Találós kérdésnek is feladhattuk volna a címet. Kevéssé ismert sportágat mutatunk be búcsúztatva a telet és a téli sportok szezonját: A hétvégén tartották a szinkronkorcsolya egyik legrangosabb éves versenyét, a Budapest Kupát.

A régi idők látványos jégrevüinek hangulatát idézve gondoljanak az amerikai cheerleader (szurkoló) lányok tömeges akrobatikus bemutatójára. No, valami ilyesmi a szinkronkorcsolya.

A csoportos korcsolyázás története az Egyesült Államokban kezdődött az 1950-es években. A Michigan állambeli jégkorongozók meccseinek szünetében szép lányok érdekes bemutatókkal szórakoztatták a közönséget a jégen. Richard Porter edző velük alakította meg az első csapatot. A szinkronkorcsolya atyjának tekintett Porter azoknak a műkorcsolyázóknak biztosított lehetőséget, akiknek pénz, idő vagy tehetség híján nem adatott meg az egyéni versenyzés, de mégis meg akartak maradni a sportban és eredményt elérni.

Sorra alakultak a csapatok Amerikában és Kanadában, majd az 1970-es években az egész világon elterjedt a szinkronkorcsolya, Európába az angolokon keresztül érkezett a sportág. Svédországban és Finnországban hamar népszerű lett, máig ők a legsikeresebbek a világversenyeken. Ausztrália állította ki az első nem észak-amerikai csapatot, a Dél-Afrikai Köztársaságé pedig az első afrikai csapat volt.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1990-ben hivatalosan is felvette szakágai közé az akkor még Formációs Korcsolyának nevezett sportágat. A Szinkronkorcsolya nevet 1993 óta használják hivatalosan.

Eleinte nem tudtak világbajnokságot, csak világkupákat rendezni (mert Afrika nem tudta képviseltetni magát), de 2000-ben a Dél-Afrikai Köztársaság csapata is besiklott a jégre és megrendezték az első világbajnokságot 17 ország 21 csapatának részvételével.

Magyarországon 1988-ban alakult az első csapat és éppen 25 évvel ezelőtt tartották az első országos bajnokságot.

A szinkronkorcsolyában két programot kell bemutatniuk a csapatoknak: rövid programot (kötelező elemekkel) és kűrt. Az első szabályokat az Egyesült Államok és Kanada szövetségei állapították meg. A pontozás alapja megegyezik a műkorcsolya pontozásával. A két bírói rész a technikai személyzetből (technikai specialista) és a pontozóbírók csoportjából áll össze.

A versenyzőknek a lehető legnagyobb összhangban kell előadniuk a programjukat, a koreográfiáknak tartalmazniuk kell az előírt szinkronelemeket. A lépéseket a műkorcsolya elemeivel kell összefogni. A kötelező program a technikai előadásra koncentrál, szigorúbb, a kűr pedig hosszabb és az előadásmódra, zenére, megjelenésre vetül nagyobb figyelem.

A jégen egyszerre 12-20 versenyzőnek kell tartózkodnia, ez jellemzően 16 főt jelent a két “nagy” (junior, senior) kategóriában. A junior kategóriában 12-18 év közöttiek versenyezhetnek, a senior kategóriában pedig 15 felettiek, felső korhatár nincs. Két “apróbb” versenykategória a Novice és a Juvenile korosztály.

Az elsőre könnyűnek tűnő sport nehézsége abban áll, hogy a 16 versenyzőnek tökéletes egységben kell mozognia, páros és csoportos emeléseket végrehajtani, a zsűri ráadásul még a gyorsaságot is figyeli, így a legkisebb hiba is tömeges bukáshoz vezet.

A szinkronkorcsolyában nők és férfiak együtt versenyeznek, a csapatokban legfeljebb 4 fiú szokott feltűnni egyszerre.

A világbajnokságokon a svédek és finnek rendszerint kiemelkedően teljesítenek, az orosz és amerikai csapatok is vezető helyen vannak. A balkáni országokat Horvátország és Szerbia csapatai képviselik rendszeresen minden korosztályban.

A Budapest Kupát 2018-ban junior kategóriában Svédország csapata nyerte, a senior kategóriában pedig az oroszok bizonyultak legjobbnak.

Szóval, hogy a címben feltett kérdésre válaszoljunk is, vajon mit csinál sok lány egyszerre a jégen: nagyon, de nagyon próbál egyszerre korcsolyázni.

(A fotókat a szerző készítette.)