Nem ért váratlanul, tudtam, előbb-utóbb elér minket is a közmédiában a magyar parlamenti választások „szele”, de arra még gondolni sem mertem, hogy ilyen „dedós” szinten, szájbarágós módon, fogják megtenni, ahogyan a Magyar Szó hétvégi számban (március 10–11.) ez megjelent. Valószínűen nemcsak ebben a napilapban és a VMSZ honlapjának jobb oldalán, hanem nemsokára egy hetilapban, valamint még néhány honlapon is viszont fogjuk látni mindezt.
Arról fogalmam sincs, elkezdődött-e a hasonló kampány Erdélyben, Párciumban, Bánságban, Felvidéken, Kárpátalján stb., esetleg mi, a délvidéki/vajdasági magyarok vagyunk a „kísérleti nyulak”, esetleg a mi példánkon fognak majd okulni a többi elszakított nemzetrészek.
Nem kívánok foglalkozni az üzenet nyelvezetével, csak a pénzügyi hátteret és a törvényességi lehetőséget veszem górcső alá.
Megjelentette az Állami Számvevőszék (magyarországi), hogy mely nyomtatott vagy elektronikus sajtótermék tehet közzé választásokkal kapcsolatos politikai hirdetéseket és milyen áron. Átnyálaztam, de egyetlen határon túli médiumot sem találtam közöttük. Ezek után arra mertem gondolni, biztosan nem politikai hirdetésnek számolják el, hanem a külképviseletek költségeinek, mivel – részben – azok is tevékenykednek majd ezekben a folyamatokban. A parlamenti választásokkal kapcsolatos külképviseleti feladataikat (és azok árát) is megtalálhatjuk az interneten, de itt sincs, még csak utalás sem arra, hogy bármilyen hirdetést feladhatnak, illetve annak költségeit elszámolhatják.
Kíváncsi voltam, hogy ez, a hétvégi számban, két oldalon megjelentetett hirdetés ára mekkora lehetett. Nem kellett sokat kutatnom, megtaláltam az árjegyzéket a neten, ami 2016. április 1-jétől érvényes – higgyék el ez nem áprilisi tréfa), ebből pedig megállapíthattam nettó 2 x 32.000,00 dinárt kellett a megrendelőnek „leperkálnia”, ami ÁFÁ-val együtt 70.400,00 dinárt tehetett ki. Nem kell mondanom, mindez a gazdasági hirdetések kategóriájába tartozik, a politikai hirdetések ára vagy árjegyzéke sehol sem lelhető fel, de még csak egy szabályzat sem a hirdetések megjelentetéséről.
Azt, hogy a honlapon is hirdetnek vagy sem, nem tudom megállapítani, mert én reklámblokkolót telepítettem a komputeremre, de ha valaki ezt nem tette meg, annak az itt található árjegyzékben kell kikeresni a nettó árat.
Szerbiában a Hivatalos Közlöny 6/2016 számában megjelentetett törvény szabályozza a hirdetéseket, Miután ezt átolvastam, meglepődtem, hogy a törvény hiányosságait kihasználva jelentették meg ezt a politikai hirdetést, ami miatt akár törvénytelennek is lehetne nevezni a következők miatt:
- – lehetetlen megállapítani ki adta fel a hirdetést (Félrevezető hirdetés – 11. szakasz),
- – habár azt állítja a szöveg, hogy minden polgárhoz szól, vannak olyan megfogalmazások (Ami a magyarok közös ügye, azt megtette!, Mert „egy vérből valók vagyunk”!), amelyek egyes politikai szervezeteket vagy pártokat preferálnak (Burkolt hirdetés – 12. szakasz),
- – törvénytelen cselekmény végzésére serkent (az általunk kitöltött választási anyag átadása – nem tudni mely szervezethez tartozó – az aktivistának), ez pedig még a szerbiai törvény szerint sem megengedett (Egyes személyek, áruk, szolgáltatások és tevékenységek reklámozásának tilalma – 8. szakasz első bekezdés), a magyarországi törvényekből eredő részletes magyarázat az írás végén található.
Mindezek után kialakíthattam a véleményemet, ami nem éppen hízelgő az egész akció kitervelőire és végrehajtóira nézve. Ezzel a hirdetéssel az egész délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösséget „kiskorúsították”, aminek az is eredménye lehet, hogy a regisztráltak közül a gondolkodásra képesek közül sokan nem fognak részt venni a szavazáson, hiába jobb oldali érzelműek, esetleg nemzeti beállítottságúak.
Szokásomhoz híven, mivel én minden tettemért vállaltam eddig és vállalni fogom ezután is a felelősséget, felvetem annak kérdését, ki a vétkes azért, hogy egy ilyen, a polgárokat félrevezető és megosztó politikai hirdetmény megjelenhetett. Mert lássuk csak, mit mond a vonatkozó (magyarországi) törvény:
2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról
[szükségtelen kihagyva]
124. A levélben leadott szavazási irat eljuttatása a választási irodához
279. § (1)
(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot
a) a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,
b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy
c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.
(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 277. § (2) bekezdésében és az (1) bekezdés b) pontjában megállapított, 9–16 óráig tartó időszak kezdetét korábbi, végét későbbi időpontban is megállapíthatja.
280. § (1) A szavazatot tartalmazó válaszboríték belföldön bérmentesítés nélkül feladható.
(2) A postai szolgáltató a legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére.
281. § (1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.
(2) A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát biztonságos helyen kell tárolni.
(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.
Megjegyzés: A választási anyag kitöltés utáni visszajuttatása egyedül a dőlt betűkkel írt és aláhúzott törvényi intézkedések szerint lehetséges, minden egyéb mód törvénytelen.
FRISSÍTÉS: Viszont a törvényben az szerepel, hogy eljuttathatja, vagyis nem muszáj neki személyesen. Egy korábbi cikket érdemes elolvasni ebben a témában:
Határon túli voksok: Az ellenzék csalástól tart
Még meg sem kezdődött a határon túli magyarok választási regisztrációja, de máris politikai vita bontakozott ki az ellenzék és a kormányoldal között. Az Együtt-PM szerint a levélben történő szavazás visszaélésekre ad lehetőséget, ezért felszólította a kabinetet: ne trükközzön a választásokon, a határon túlról érkező szavazatokkal kapcsolatban olyan rendszert alakítson ki, amely biztosítja a törvényes és tisztességes választásokat.
A témával kapcsolatban eddig megjelent cikkeink:
A VMSZ honlapján is ott az „Ikszelj”-hirdetés
Nem a Magyar Szó napilap az egyetlen vajdasági tájékoztatási eszköz, amely megjelentette az „Ikszelj! mert magyarnak lenni kúl határon innen és túl” politikai hirdetést, amellyel kapcsolatban még mindig nem tudni, hogy ki áll mögötte, ugyanis a Magyar Szóban megjelent hirdetésnél nem tüntették fel a szervezet nevét, amelynek majd az aktivistái segítenek az adatlap kitöltésében az április 8-ai szavazás során.
és
Ikszelj!, mert magyarnak lenni kúl, a határon innen és túl!
Tájékoztató felhívás – ezzel a címmel jelent meg egy kétoldalas fizetett politikai hirdetés a Magyar Szó napilapban, azonban nem tudni, hogy ki áll a felhívás mögött, ugyanis a szervezet, amelynek „az aktivistái segíteni fognak Önnek”, hogy érvényes szavazatot adjon le az április 8-ai, magyarországi országgyűlési választáson nem nevezte meg magát a hirdetésben.
