Ausztria is felelős a nemzetiszocializmus rémtetteiért – hangsúlyozta a hétfői állami Anschluss-megemlékezésen Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök (nyitóképünkön). „Az osztrákok nemcsak áldozatok voltak, de tettesek is, sokan vezető beosztásokban” – emlékeztetett az államfő a bécsi Hofburgban. A politikus egyúttal arra kérte a jelenlegi nemzedékeket, hogy éberen őrizze a jogállamiságot és az emberi jogokat. „Nincs bocsánat arra, ha önhibánkból tudatlanok vagyunk, elfordítjuk a fejünket, nem vesszük tudomásul a történelmi tényeket, vagy relativizálunk” – fogalmazott Van der Bellen.
A német hadsereg 1938. március 12-én átlépte az osztrák határt. Március 15-én Adolf Hitler náci vezető a bécsi Hősök terén bejelentette, hogy a Harmadik Birodalomhoz csatolta Ausztriát. A lépés fontos állomása volt a második világháború előkészítésének. „Minden ember felelősséggel tartozik nemcsak azért, amit csinál, de azért is, amit nem csinál” – figyelmeztetett Sebastian Kurz osztrák kancellár. Ma az a feladatunk, hogy felvegyük a harcot „az előítéletek és a szélsőségesség minden formája ellen” – tette hozzá.
Kurz szerint az 1938-ban azonnal bevezetett zsidóüldözés a szenvedések példátlan útjának kezdete volt, amely ma is szégyent hoz Ausztriára és felkavarja az érzéseket. A néppárti-szabadságpárti kormány szeretné, ha Bécsben emlékmű készülne a zsidóüldözés áldozatai számára – jelentette be a kancellár.
A Hofburgban tartott állami megemlékezésen a tavaly októberi választásokon győztes Osztrák Néppárt koalíciós partnerének, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a miniszterei is jelen voltak. Az FPÖ-t egykori nácik alapították 1955-ben, de a párt szakított a korábbi irányvonallal, és igyekszik kizárni soraiból a szélsőséges nézeteket vallókat. Ennek ellenére a szabadságpártot nem kerülik el a botrányok. Az FPÖ történész bizottságot hozott létre múltjának minél alaposabb feltárása érdekében.
