Európa nem nyugszik. Nagy-Britannia nemsokára kilép, míg Franciaország szociális és felelősségi szövetséggé szeretné átalakítani az Európai Uniót. Ugyanakkor több tagállam is fellépett már a menekültek ideiglenes ellátását vagy befogadását szabályozó kvótarendszer ellen. A populizmus egyre növekszik: csaknem egész Kelet-Európa mellett Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, és részben Németországban is teret hódít magának.

Egy másik jelenség is nehezíti az államok működését, hiszen gyakorlatilag több uniós országban is beszélhetünk bizonyos szintű kormányválságról. Németországban fél év kellett ahhoz, hogy Angela Merkelnek sikerüljön ismét nagykoalíciós kormányt alakítania a szociáldemokratákkal.

Szlovéniában lemondott Miro Cerar miniszterelnök, mert referendumon bukott meg egymilliárd eurós vasútfejlesztési programja és mert elege volt a koaliciós partnerek okvetetlenkedéséből, de a pedagógusok is újabb sztrrájkot tartottak a béremelésért.

Szlovákiában egy tényfeltáró újságíró és barátnője elleni halálos merénylet keltett óriási felháborodást, mert sokan úgy vélik – valószínüleg jogosan –, hogy a gyilkosságnak köze van az elit körökben uralkodó súlyos korrupcióhoz. Így még Robert Fico miniszterelnök lemondása sem tudta megállítani a kormány elleni tüntetéseket, ami Andrej Kiska államfőt arra késztette, hogy módosítsa Peter Pellegrini új miniszterelnökjelölt miniszteri listáját.

A Cseh Köztársaságban sem jobb a helyzet, ahol még öt hónappal a választások után sincs működőképes kormány, mivel Andrej Babiš miniszterelnök immunitását felfüggesztették.

Litvániában már hosszabb ideje tartanak a tiltakozások, aminek következményeként a kormány és az ellenzék támogatottsága egyaránt csökkent.

Lengyelországban a jogállam elleni intézkedések következtében érezhetően megcsappant a befektetők bizalma, de tüntetések folynak az abortusz betiltása ellen is.

Olaszországnak sincs kormánya a választások óta, és nem is látszik, milyen (jobboldali) koalíció kerülhet hatalomra és mikor. De hasonló a helyzet Hollandiában is.

Gazdasági szempontból Kelet-Európa pillanatnyilag nem áll rosszul, habár az itteni viszonyokat sokan „kalóz-gazdaságnak” tartják.

Bulgária a kialakult nepotizmus következtében már hosszabb ideje az EU megfigyelése allat áll. Romániában a rendszerváltás óta nem nem tapasztalt méretű tüntetések sorozatára került sor. A tömegek az antikorrupciós törvényhozás enyhítése ellen tiltakoztak, és ez hat hónap alatt három kormányfő leváltását eredményezte. A romániai helyzet azért is meglepő, mert az akkori igazságügyminiszter, Monica Macovei a 2004 és 2007 közötti időszakban sikeres antikorrupciós reformokat vezetett be, aminek következtében lényegesen könnyebbé vált Románia uniós csatlakozása. 2016-ban azonban a szociáldemokraták kerültek hatalomra,  és mindent elkövettek, hogy a korrupció miatt elítélt elnökük javára sikeresen megvátoztassák a korrupcióellenes törvényt.

Ha azonban korrupcióról beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül a magyarországi helyzetet sem, hiszen az ország a világ korrupciós indexének csöppet sem előkelő 66. helyén osztozik – Szenegállal! Ráadásul az Európai Unióban Bulgáriát megelőzve Magyarország az utolsó előtti helyen áll!

Az ilyen besoroláshoz minden bizonnyal hozzájárultak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körül kialakult tisztázatlan esetek is, mint amilyen a Pallas Athene alapítványokba elfolyó, nagy mennyiségű (a GDP egy százalékának megfelelő) közpénz kérdése. Egy bírósági döntés alapján ugyan Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének nyilvánosságra kellett hoznia az általa alapított intézmények listáját és azok pénzügyi helyzetét. De ez nem változtat a tényen, hogy ebből a pénzből – a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung  értesülései szerint – a FIDESZ, Matolcsy és Orbán Viktor köréhez tartozó cégek jócskán profitáltak. Mészáros Lőrinc vállalatai például rendszeresen kaptak állami megbízásokat, aminek köszönve a felcsúti gázszerelő az egyik leggazdagab magyar vállalkozóvá avanzsált. Mészárosnak a  Konzum-csoporthoz tartozó cégei a Reuters hírügynökség szerint egy év leforgása alatt hatezer hatszáz százalékos (6600%) növekedést mutattak ki!

A miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak korábbi cégéről – amelyik Szerbiába is betette a lábát – az Európai Unió korrupcióellenes szerve (OLAF) régóta nyomozott és ki is mutatta az Uniótól kapott közpénzekkel való súlyos visszaélés tényét.

A Magyar Nemzeti Bank gazdasági tevékenységét több magyar közgazdász, köztük Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is élesen bírálta. Az Európai Központi Bank már 2014-ben  elitélte az MNB pénzügyi programját, ám vonatkozó kérdéseire a MNB nem volt hajlandó válaszolni. A Transparency  International antikorrupciós nemzetközi szervezet ez év januárjában kiadott közleményében szintén élesen bírálja azt a jelenséget, hogy az Orbán Viktor környezetébe tartozó vállalatok állami megbízásokból óriásit kaszálnak.

És még ez sem minden. Amint a Magyar Nemzet írja, az Egyesült Államokban eljárás indult néhány magyar állampolgár ellen bűnszervezetben elkövetett tevékenység – pénzmosás – miatt, aki 3–4 milliárd eurót hordhatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra, hogy azokat később strómanokon keresztül – immár „legálisan” – visszajuttassák kormánypárti politikusoknak. Az egyik magyar az USA tanúvédelmi programjába is bekerült, nyilvánvalóan jelentős vallomásokat várnak tőle a hatalmas méretű pénzmosás ügyében.

A Jobbik és az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök az Interpol által is körözött Ghaith Pharaont azért engedte be az országba, mert alkalmas a pénzmosásra. Két évvel azelőtt török, jordán és szaúdi ingatlanvásárlásokról cikkezett a magyar sajtó és a történetekben rendszeresen említették az Orbán családot. A Magyar Narancs például bemutatta Adnan Polat török multimilliárdost, az Orbán család barátját, aki a magyar kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája. De még több botrányos ügyet is sorolhatnánk, annak ellenére, hogy Kovács Zoltán kormányszóvívő természetesen mindent tagad.

Az EU továbbra is nagy összegeket szándékozik fordítani  infrastruktúra fejlesztésre Kelet-Európában. A fentiek alapján azonban jogos a kérdés: kinek lesz majd még tömöttebb a pénztárcája.