A napokban (március 22-én) írta alá a koncessziós megállapodást Ana Brnabić szerb miniszterelnök és Nicolas Notebaert a Vinci Airports elnöke Belgrádban. A szerződés alapján a francia Vinci Airports 25 évre megszerezte a jogot a belgrádi Nikola Tesla repülőtér üzemeltetésére.

A koncesszió megszerzéséért 27 külföldi vállalat versengett, közöttük 14 reptérmenedzsment-cég, 8 építkezési konszern és 5 beruházási alap is, a világ majd húsz országából.

A franciák 501 millió eurót fizettek a koncesszióért és kötelezettséget vállaltak további 732 millió eurós befektetésére a következő 25 évben. Az általános fejlesztés, karbantartás, irányítás mellett a tervekben hangsúlyosan szerepel a terminálok és a futópályák felújítása és bővítése is. A Vinci ígéretet tett arra is, hogy egyetlen dolgozótól sem válik meg. Legutolsó (2018. februári) adatok szerint a repülőtérnek 1721 alkalmazottja van.

A Nikola Tesla forgalmának több mint felét az Air Serbia biztosítja (a légitársaság máig a JAT jogutódjának tekinti magát), s a franciák ezt szem előtt tartva fognak bele a fejlesztésbe: például segíteni akarják a légitársaságot abban, hogy hosszútávú járatait is visszahozza a kínálatba.

A Tesla 2017-ben lépte át az ötmilliós utaslétszámot (5,3 millió fővel), de ennél is érdekesebb a teherforgalom hirtelen megugrása: 2017-ben 41 százalékkal nőtt a teherszállítás, ami még a korábbi évek növekedéséhez képest is kiemelkedő.

A repülőtér forgalma az utóbbi öt évben növekszik nagy ütemben. A Jat Airways 49 százaléka és idén lejáró irányítási joga 2013-ban került az Egyesült Arab Emírségek légitársaságának (Etihad Airways) tulajdonába, ők azonnal átnevezték a volt-jugoszláv, majd szerb légitársaság maradványát, amely azóta Air Serbia néven szeli a felhőket. Új árképzést alakítottak ki, új útvonalakat kínáltak. Nem kívántak belépni a fapados (diszkont) piacra, sőt, büszkén vállalták, hogy ők bizony nem olcsók. Közvetlen járat indult az Egyesült Államokba, de például a közeli Velencét is felvették úti céljaik közé.

A szerb kormány odáig merészkedett, hogy az Air Serbia bázisrepülőteréről egyenesen ki akarta tiltani a diszkont légitársaságokat. Ez egyelőre nem sikerült, de gondoljunk bele, milyen kiváló helyzetbe hoznák saját légitársaságukat (ráhordó járatok stb). Az Air Serbia és a Nikola Tesla fantasztikusan jó kapcsolatáról tanúskodnak továbbá olyan kormánydöntések, amelyek egyszerűen eltörölték az Air Serbia adósságait a repülőtérrel szemben. Volt már 2,3 milliárd dináros és 1,5 milliárd dináros tartozása is a légitársaságnak az elmúlt öt évben, amivel kapcsolatban úgy sikerült megegyezni, hogy az adósságot egyszerűen elengedte a reptér. Még ez sem lenne egetverő borzalom, hiszen a reptér és az Air Serbia is állami tulajdonban van, csakhogy eltérő mértékben: a reptér majdnem egésze állami tulajdon, míg a légitársaságnak csak a fele (51 százalék) saját tulajdon. Így lényegében a szerb állam tett szivességet az Emírségeknek és az Etihadnak! Az utóbbiról azért valljuk be, nem egy szegény légitársaság, amit annyira ki kéne húzni a pénzügyi pácból. A szerb adófizetők így joggal kérdezhetik, ugyan miért kell nekik állni az Etihad által felhalmozott tartozást. Ne felejtsük el azt a nem mellékes tényt se, hogy az Etihad – bár csak 49 százalékban tulajdonos, de – irányítási joggal rendelkezik az Air Serbiában.

A Nikola Tesla 83,15 százalékban állami tulajdonban van, így a koncesszióért kapott összeg legnagyobb része a szerb költségvetésbe vándorolt. A repülőtér profitja az utóbbi öt évben 25 és 29 millió euró között mozgott.

Az Air Serbia eladása sem volt kétségektől és kérdésektől mentes. Máig megválaszolatlan például az, miért kellett a szerb kormánynak több mint a dupláját beruháznia egy olyan légitársaságba, amelynek csak az 51 százalékát birtokolja azóta is. De az is érdekes, hogy a JAT korábbi tartozását miért kellett szó nélkül átvállalnia az eladás előtt. Az ügyletben fontos szerepe volt Siniša Mali tanácsadónak, aki akkoriban Vučić körüli tanácsadó szerepben tűnt fel, majd Belgrád polgármestere lett, utána pedig (érdekes módon) éppen az Air Serbia igazgatótanácsában landolt – hogy stílszerűek legyünk.

A szerb kormány koncessziós szerződéséről szóló döntését még januárban jelentette be Aleksandar Vučić szerb államfő. A márciusi aláírást követően féléves átmeneti időszak következik, és a Vinci 2018 végén veszi át a belgrádi repülőteret.

A Vinci több mint 200 légitársasággal áll kapcsolatban, ezen kapcsolatait fel is kívánja használni, hogy bővítse járatainak számát Belgrádból.

A Vinci Airports a világ negyedik legnagyobb reptér-üzemeltetője, 35 repülőteret menedzsel szerte a világban, Brazíliától Japánig. Nem meglepő módon a Vinci által üzemeltetett légikikötőkközött sok olyan is van, amelyikre az Etihad Airways repül.

A belgrádi repülőtér megszerzése nagy állomást jelent a Vinci terjeszkedésében. A cég reményei szerint a Tesla csomópontként, átszállóhelyként fog működni a Vinci járatai számára Délkelet-Európában. A Vinci nem titkolt célja, hogy így tegye be a lábát – vagyis a szárnyát – a régióba.