Egyre több internetes médium „felfedezi” Marian Jakub festőművészt és blogját. Utánanéztem, ez a cseh fiatalember az angol nyelv tanára, önmagát tudósnak tartja (meglehet, az is), aki mellékesen térképkészítéssel foglalkozik. E térképeire figyelhettek fel, mivel nemrég megjelentették a kivándorlással kapcsolatos alkotását. Csakhogy én évszámra is leltem a térképen. Azt írja, 2015-ös adatokat használt, a honlapján pedig ott áll, 2016-ban készítette a térképet. Mi a bőrünkön éreztük és érezzük a kivándorlás hirtelen megugrását az elmúlt két évben, így a Szerbiára vonatkozó adat (az összlakosság 10,9%-a nem ebben az országban élt) ma már nem érvényes, gondoljunk csak Oromhegyesre, ahonnan immár az összlakosság több mint 15%-a kivándorolt (főleg Németországba). Említhetnék több települést is, ahol ez az arány jóval magasabb, hiszen most nemcsak Németország, Ausztria, Svájc a fő célországok, nagyon sokan már Szlovákiába és más uniós államba távoztak. Sajnos, Magyarországon is nagyon hasonlóan alakult eddig a helyzet, de ott – ha minden igaz – az idén és jövőre, a bérek megnövelése miatt, megindul a visszavándorlás, legalábbis ebben reménykedik a hatalom.
Hogy még érdekesebb legyen a helyzet megtaláltam egy másik Jakub-térképet is (ld. lentebb), amit szintén 2016-ban készített. Itt az Európába történt bevándorlás adatait helyezte el a kontinens térképén. Itt is főleg 2015-ös adatokat használt a szerző, amit kiegészített a 2016 júniusáig beállt változásokkal, magát a térképet szintén 2016-ban készítette.
Én erről a térképről csak két adathalmazt fogok kiemelni: 1) Magyarországon 2015-ig az összlakosság 4,5%-át kitevő bevándorolt volt jelen, míg 2016 júniusáig ez a szám 6,5%-ra (tehát egy év alatt kb. 200.000 személlyel) növekedett. 2) Németországban 2015-ig az összlakosság 14,5%-a volt bevándorló, ami 2016 júniusára már 15,3%-ra (egy év alatt több mint 650.000-rel) nőtt meg.
Felvetődhet a kérdés: Miért nem tették közzé ezt a térképet, persze, az adatok frissítésével? Tudjuk, hogy három évvel ezelőtt júliusban, augusztusban és szeptemberben volt a „nagy bumm”. Akkorra Magyarországra már legkevesebb 400.000 migráns érkezett, majd pedig a határok megnyitásával ez a tömeg rázúdult (főleg) Németországra. Így a térképen található %-os adat Magyarországon, a további 2%-os növekedés után 5 alá csökkent, Németországban pedig az abszolút szám meghaladta az egymilliót.
Sok kérdést lehetne még feltenni a megjelentetett és meg nem jelentetett térképpel kapcsolatban, azonban meglehet, a válaszokat nem tudjuk megtalálni, csak sejtéseink lehetnek. Úgyszintén nem látom a helyzet jobbítását szolgáló megoldásokat sem. Ami pedig a legborzasztóbb nálunk, Szerbiában, és különösen Vajdaságban, az az, hogy önkormányzatainkban hiányoznak még a kapacitások is (pénz, szakemberek stb.) a helyzet kezelésére. Ebben a pillanatban teljesen kilátástalan a helyzetünk.