Szerbiában továbbra is hiány van ácsból, asztalosból, vasbetonkészítőből és még sok más kétkezi szakma képviselőjéből, akiket a munkáltatók azonnal alkalmaznának, de mégsem tehetik. A helyzet ugyanis az, hogy mind kevesebben dolgoznának az építőiparban, s a fiatalok sem érdeklődnek az ilyen szakmák iránt. Példának okán a Belgrádi építészeti iskolában, az építőipari-gépkezelői és a keramikusi szakra korábban sikerült teljesíteni a jelentkezési kvótákat, vasbetonkészítőnek viszont mindössze kilenc diák jelentkezett, ácsnak pedig négy. Egyedül a vasbetőnkészítői szakot sikerült elindítani, míg az ácsképzést megszüntették – nyilatkozta Dragana Radovanović a Danas napilapnak, s hozzáfűzte azt is, hogy az idén mindössze három ács fejezi be az iskolát, rajtuk kívül pedig még csak hatan tanulják ezt a szakmát. Márpedig Szerbiában ez az egyedüli iskola, ahol a leendő kőművesek, ácsok, vasbetonkészítők és szárazépítők elsajátíthatják a szakmájuk fortélyait. Az iskola tanulói számára kollégiumi szállást, és minisztériumi hitelt, egyes vállalatok pedig a szüleikkel aláírt szerződés alapján ösztöndíjat is biztosítanak. A diákok elméleti és gyakorlati oktatásban is részt vesznek, s a vállalatok a meleg egytálételt biztosítják, egyeseknek pedig az utazási költségeit is állják – ecsetelte az iskola igazgatója.

Radovanović szerint az alacsony érdeklődés oka az, hogy a szakiskolák sokszor többe kerülnek a gimnáziumoknál, ugyanakkor a fiatalok az építőipart a tönkrement vállalatokkal kötik össze, márpedig több stabil cégnek is szüksége lenne a szakképzett káderekre, s ezért június folyamán folyamatosan érdeklődnek a frissen végzett mesterek iránt.

A fennálló helyzetnek a szerbiai oktatásfejlesztési stratégia sem kedvez, mivel ez a gimnáziumi helyek megnövelését irányozza elő, s a szülők túlnyomó része is úgy véli, hogy jobb ha gyermeke a szakmai képzés helyett egy négyéves oktatási profilt választ.  A gond „csupán” az, hogy a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat nyilvántartásában is a négyéves képzéseket befejezett munkanélküliek szerepelnek. A poslovi.infostud.com internetes portál adatai alapján a munkaadók körében az asztalosok iránt legnagyobb az érdeklődés, de a szakképzett ácsok, vasbetonkészítők és építészeti technikusok is jó eséllyel találhatnak maguknak munkát. Ezzel szemben a munkanélküliek leginkább a telekommunikációs hálózatok kiépítése vezetőjének a pozíciója iránt érdeklődnek, ahol egy munkahely iránt 351-en is érdeklődtek, de sokan szeretnének műszaki dokumentációt kidolgozó technikusként dolgozni, s egy ilyen szabad munkahelyre 170-en jelentkeztek.

Saša Torlaković, az Építőipari független szakszervezet a vezetője szerint teljesen érthető, hogy senki sem iskoláztatja magát, hiszen ezek a mesterségek képviselőit „nem fizetik meg kellőképpen”.

– Nincs elég, 10–20 éves tapasztalattal rendelkező mester, s ezért az ilyeneket jól megfizetik, s közülük van aki legalább 800 eurót visz haza havonta. A frissen végzett mestereknek viszont bizonyítaniuk kell és nem is számíthatnak magas bérezésre. Ezen kívül az építőiparban dolgozók béreinek átlaga jóval alatta van a szerbiai átlagfizetésnek, s ezért ágazati kollektív szerződésre lenne szükség, ami a havi jövedelem nagyságát is rendezné – nyilatkozta Torlaković.