A Magyar Nemzeti Tanács 32. rendes ülésén két ellenzéki sürgősségi beadványt vitatott meg a testület.
Tari István (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) Vajdaság hivatalos emléknapjára vonatkozó állásfoglalásról nyújtott be sürgősségi javaslatot, amelynek megvitatását támogatták a tanácstagok, de az ülés végén sorra kerülő vita során leszavazták a beadványt. Ugyanígy járt a Magyar Mozgalom tagjai (Joó-Horti Lívia, Zsoldos Ferenc, Siflis Zoltán) által beadott sürgősségi javaslat is, amely a tanács hivatalos állásfoglalását kérte dr. Várady Tibor jogtudós meghurcolása és listázás ellen. Ez a beadvány is napirendre került, de formai és tartalmi okok miatt ezt sem fogadták el a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői – írja a Vajdaság Ma.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, a békés együttélés ügyét az szolgálja, ha a magyar nemzeti ünnepeket – március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át – hangsúlyozza a közösség.
Joó Horti Lívia (MM) szintén fontosnak ítélte a hivatalos napról szóló napirendi pontot, ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte nem lehet azzal magyarázni annak elutasítását, hogy „nekünk megvannak a saját nemzeti ünnepeink”. A képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy november 25-e legyen Vajdaság napja, és egyben minden Vajdaságban élő nemzeti közösség napja. Nem lehet mindnyájunk közös ünnepének napja az, amikor egy itt élő kisebbség döntött arról, hogy elszakítsa ezt a régiót – fogalmazott a képviselő.
A tartományi kormány javaslata: Vajdaság Szerbiához csatolása legyen Vajdaság Napja
A Tartományi Kormány szerdai ülésén azt javasolta, hogy Vajdaság Napját november 25-én ünnepeljék, ugyanis ekkor tartották meg Újvidéken azt a Nagy Nemzetgyűlést, amelyen döntöttek, hogy Vajdaságot a Szerb Királysághoz csatolják. Ez azt is jelentené, hogy Vajdaság elcsatolásának századik évfordulóját a tartomány polgárai már Vajdaság Napjaként élnék meg. Mint ismeretes 1918.
Hajnal a felszólalásában arra kérte a képviselőket, hogy ne fogadják el Tari István beadványát, viszont hozzátette, hogy november 25-e mindig is gyásznap volt a magyarság körében.
Végül ketten támogatták Tari István beadványát, négyen tartózkodtak, a többi tanácstag viszont többségi szavazattal elutasította a hivatalos állásfoglalást.
Utolsó napirendi pontként Joó Horti Lívia indokolta a Magyar Mozgalom beadványát, melyben arra kérte az ellenzék a tanácsot, hogy foglaljon állást a dr. Várady Tibor személyét ért vádaskodás és listázás ügyében. A magyarországi Figyelő hetilap olyan cikket közölt, amely a Magyar Nemzeti Tanács egyik, hazai és nemzetközi megbecsülésnek örvendő, korábbi tagját és jelenlegi támogatóját, dr. Várady Tibor akadémikust, valamint a magyar és a nemzetközi tudomány más kiemelkedő képviselőit, a civil szféra meghatározott tagjait egy „spekuláns embereiként” tüntette fel egy listán – állt az indoklásban. Joó Horti Várady érdemei között felsorolta a kisebbségi autonómiáért, oktatásért, tájékoztatásért és jogokért tett kimagasló érdemeit és nemzetépítő munkásságát. A képviselő asszony szerint miután sem az Európa Kollégium, sem a diákszervezetek, sem senki nem reagált a vádakra, a Várady Tibor magánvagyonából is többszörösen támogatott Magyar Nemzeti Tanácsnak kötelessége kiállni a jogászprofesszor mellett.
Soha senkit
A Figyelő tehát közzétette listáját. Túl azon, hogy mindenféle nyilvános listázás, megbélyegzés (gyakorlatilag: felszólítás a lincsre) már a fasizmus előszobájának számít, nézzük ennek a listának a bennünket, vajdasági magyarokat ebben a pillanatban legközvetlenebb módon érintő részét.
Hajnal Jenő elmondta, hogy ennek a beadványnak sincs meg a kellő jogalapja. Az MNT mint a vajdasági magyarság jogainak védelmével felruházott testület nem rendelkezik olyan felhatalmazással sem, ami a magyarországi lapokban megjelenő tartalmakat cáfolhatná – tette még hozzá. A cikk egyébként sem Várady Tiborról szól – mondta Hajnal –, hanem egy olyan listáról, amely többeket is érint. Hajnal Jenő szerint az állásfoglalással maguk az MNT tagjai válnának karaktergyilkosokká, mert döntésükkel még nagyobb jelentőségűnek tüntetnék fel az újságcikket. A tanács tagjai tisztelik dr. Várady Tibort, és szerintük, akkor tesznek legtöbbet a személyiségének védelmében, ha nem tesznek semmit, csak nyilvánosan megköszönik a munkáját – mutatott rá Hajnal Jenő, aki szerint őt magát is gyakran érték igaztalan vádak. Felháborította a listázás Dudás Károlyt is, bár szerinte nem kell egy periférikus lap listázására reagálni, igaz, hogy az kormányközeli – mondta. Ha hivatalos magyar szervek rekesztették volna ki bármilyen módon a jogászprofesszort, akkor talán lenne létjogosultsága a nemzeti tanács állásfoglalásának – tette hozzá Dudás. Így viszont egymás között elmondják, hogy méltatlan a cikk, de a nyilvános közbeszédnek nem kell egy periférikus lappal foglalkoznia – hangsúlyozta a Magyar Összefogás képviselője. A három ellenzéki képviselő beadványát végül szavazattöbbséggel leszavazta a tanács.
A Magyar Nemzeti Tanács több intézmény 2017-es jelentését is elfogadta, köztük a Magyar Szóét is. Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatónője elmondta, hogy immár ötödik éve kiegyensúlyozott a pénzügyi mérleg, banki kölcsönöket jelenleg sem használnak fel, enyhe emelkedést mutat a lapeladás is. Ökrész Rozália szerint 1,6 millió újságot adnak el évente, ebből 102 ezer a tiszteletpéldány, vagyis, mintegy másfél millió lap kel el évente, Mivel a Magyar Szónak hetente hat kiadása lát napvilágot, ami egy évben mintegy 300 megjelenést jelent, vagyis a lap jelenlegi példányszáma 5000 körül van.
Nyitóképünkön Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke (forrás: Pannon RTV)
