Különös ötlettel állt elő Donald Trump amerikai elnök. A vágóhidakon gyorsítani kellene a munkát és emelni az óránként leölt sertések számát. A változtatáson kizárólag a hús- és csomagolóipari cégek nyerhetnek, mindenki más csak veszít.
A vágóhidak már így is hihetetlen sebességgel dolgoznak, óránként 1100 sertést küldenek a másvilágra, ezt a számot akarja az elnök akár 1300 fölé emelni. A minden szempontból értelmetlen javaslat nem kevés veszélyt jelent mindenkire. Alkalmazotti biztonság, élelmiszerhigiénia, felügyeleti rendszer, állatjólét: ezek a területek mind sérülnének a horrorfilmbe illő mészárlás során. A vágóhidakon dolgozók már a mostani sebességnél is az egyik legveszélyesebb munkát végzik, gyakoriak a balesetek és a humán megbetegedések száma is magas, amelyek között a fertőzésekre is kell gondolni. A munka felgyorsításával a higiénia biztosítása és az ellenőrzés minősége is romlana, így a fogyasztók is nagyobb veszélynek lennének kitéve.
Titkos felvétel egy amerikai vágóhídról: Nem egy riporter vállalt már munkát álnéven a húsiparban, hogy leleplezze az emberre-állatra egyaránt veszélyes körülményeket (Fotó: MIC)
Az eljárás felgyorsításán egyedül olyan – nyilván Trump-közeli – cégvezetők nyerhetnek, akik a csomagolóiparban és a húsiparban termelnek már eddig sem kevés nyereséget.
A javaslatban az is szerepel, sőt tulajdonképpen ez a fő téma, hogy megszüntetnék a hivatalos élelmiszer-felügyeleti rendszert, a képzett szakembereket leépítenék és piaci alapon, privatizáció útján kineveznének a helyükre más alkalmazottakat (hogy pontosan honnan, az nem derül ki). Ennek az eljárásnak megint csak gyanús a célja. Ilyen módon azt érné el a „központ”, hogy a sertéságazat fantasztikusan kényelmes módon saját magát ellenőrizhetné, továbbá a nagyközönséghez nem érnének el a kellemetlen információk – például az olyan fertőzésekről, mint a szalmonella. A felügyeleti rendszer megváltoztatása tenné lehetővé a vágóhidak felpörgetését is, pedig a baleseti statisztikák szerint a mostani rendszer is túl gyors a biztonságos működéshez.
A világ többi részén eközben éppen azon munkálkodnak az állattenyésztő és húsipari szakemberek, hogy az állatok minél nagyobb jólétben töltsék mindennapjaikat és a stresszfaktort minél jobban csökkentsék számukra még a haláluk előtt is.
Németországban például következő évtől kötelező lesz érzéstelenítésben végezni az ivartalanítást a malacoknál. Az EU-ban az állatok szállításánál még azt is meghatározzák, hogy a járműre vezető rámpa maximum milyen dőlésszögű lehet.
Az Egyesült Királyságban a napokban lép életbe az a törvény, amely szerint a vágóhidakon kötelező lesz videokamerás megfigyelőrendszert telepíteni. Az állatok megfelelő bánásmódját kívánják így ellenőrizni, közben az állattartó gazdaságok is támogatták a kezdeményezést, mert azt gondolják, ez a fogyasztók megnyugtatására szolgál. Az állatokkal való bánásmód szabályozása eddig is szigorú volt a szigetországban és ezen még szigorítottak: idéntől akár öt év börtönbüntetés is kiszabható állatkínzás esetén (Magyarországon is kiszabható ennyi). Az állatok szállításában pedig olyan változtatásokra készülnek az angolok, hogy a brexit után egyáltalán ne lehessen élő állatot utaztatni.
Kína, az Egyesült Államok igen jelentős sertéshús vásárlója márciusban bejelentette, hogy 25 százalékos vámot fog kivetni az amerikai sertéshúsra. Ez a válaszuk arra, hogy Trump elnök korábban a kínai acélt és alumíniumot fenyítette be importvámmal. Kína inkább saját sertéstermelését igyekszik növelni és az európai termelők felé fordul a behozatal terén.
A történtek fényében még kevesebb értelme van az amerikai vágóhidakon felgyorsítani a munkát, hacsak az elnök nem tud előkapni valahonnan egy másik, Kína méretű országot, amelyik majd kipótolja a több mint egymilliárd dollár értékű kivitelt.
