A sertéspestis megjelent Magyarországon is, és az elmúlt hetekben hiába nyugtatták a tenyésztőket, hogy elszigetelt esetről van szó, kiderült, hogy nagy a baj.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Heves megyében talált vaddisznó tetemében mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát április 21-én. Ez az egyetlen eset elég volt ahhoz, hogy a sertéstenyésztők és exportőrök előtt bezáruljon a kapu sok olyan ország felé, ahova a magyar sertéshús általában utazik.

Több ország vezetett be korlátozó intézkedéseket a magyar élő sertésre illetve a sertéshúsra és a feldolgozott húskészítményekre. Szerbia mellett Fehéroroszország, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Japán, Szingapúr és Tajvan zárta le határait első hullámban a magyar sertéshús előtt, de további országok csatlakozása is nagyon valószínű. Japán és a Dél-afrikai Köztársaság annyira szigorú, hogy visszamenőlegesen is megtiltotta az importot: ez azt jelenti, hogy a már korábban csomagolt és feladott termékeket sem fogadják. Fehéroroszország pedig annyira megijedt, hogy még a vaddisznó-trófeákat sem lehet bevinni az országba.

Szerbiába egyelőre beutazhat a vaddisznóbőr és a cserzett sertés, de minden más sertés tiltott az élő állattól kezdve a feldolgozott húsipari termékekig. Fontos megjegyezni, hogy a tiltás elsősorban az exportőröket érinti, magánszemélyeket nem fognak részletesen átkutatni a határon. De ha az autóba betekintve a vámos szembetalálja magát bármilyen sertéstermékkel, azt joga van elkobozni.

A külkereskedők számára tilos olyan export egészségügyi bizonyítványok használata, amelyben szükséges az afrikai sertéspestistől való mentességet igazolni. Ez lényegében minden szállítót érint, a sertéspestis ugyanis általában szerepel az egészségügyi bizonyítványokon.

A magyar húsipar számára komoly probléma a szállítási tilalom, Japán igen nagy piacnak számít, az árbevétel negyede onnan származik, de Tajvan és Dél-Korea is az első tíz ország között van. További gond, hogy az ázsiai országok a tilalmat általában két év folyamatos vírusmentesség után oldják fel, ez igen nagy problémát jelent Magyarország számára hosszú távon is. Japánnal kapcsolatban még az is szomorú, hogy nemrégiben sikerült minimális szintre csökkenteni a vámot az agrártermékekre, azon belül is éppen a sertéshúsra vonatkozólag.

Minden tizedik magyar sertés éppen Szerbia felé hagyta el az országot, így nyilván ez a piac is komoly bevételkieséssel jár majd. Az átmenőforgalmat is befolyásolja a szerb kitiltás, ugyanis ilyen esetben az a határ is két évre automatikusan lezárul.

Pillanatokon belül várható több ország bejelentése is, például Németországé, ami igen fontos piac a magyar húsipar számára.

A húsevőknek jó hír lehet, hogy az ilyen módon a magyar belföldi piacra kerülő sertéshús-többlet és feldolgozott termékek egészen biztosan olcsóbbak lesznek a közeljövőben.