KÉRDÉS:

Kedves Ilona doktornő!

Az utóbb időben oly népszerű és felkapott téma lett a kanyaró. Egyre többet olvasni róla az interneten és az újságokban is, s nemrég megjelent egy hír, mely szerint Nagykikindán kanyarójárványt hirdettek, s egy másik szerbiai városban pedig nem engedik azokat a gyerekeket a bölcsődébe és óvodába, akiknek a szülei nem hoznak arról igazolást, hogy megkapták a kanyaró elleni védőoltást.

Ezzel kapcsolatos a kérdésem is: nem értem, hogy azok a gyerekek, akik nem kaptak védőoltást kanyaró ellen, miért nem mehetnek az óvodába, mikor az ott lévő többi gyerek azt megkapta? Lehet előre bonyolultnak tűnik a gondolatmenetem, de nem világos a számomra, ha a vakcina véd a kanyaró ellen, akkor miért gond az, hogy jön valaki a csoportba, aki nincs beoltva kanyaró ellen, hiszen, ha a többiek megkapták az oltást, ami ugye véd a betegség ellen, akkor miért kellene félnie bárkinek is, hogy elkapja?

Nem vagyok oltásellenes, a három gyerekem közül valamennyi megkapta, viszont a feltett kérdés mégis foglalkoztat. Előre is köszönöm a választ.

VÁLASZ:

Kedves kérdező!

Köszönöm az aktuális kérdést, a terjedő kanyarójárvány ideje alatt, amely a nem megfelelő szintű átoltottság következménye.

A kanyaró igen fertőző vírusos megbetegedés, amely cseppfertőzéssel terjed. A kéthetes lappangási idő után négynapos hurutos bevezető szakasz következik, majd megjelenek a jellegzetes foltos kiütések. Oki kezelésre nincs megfelelő gyógyszer, ezért a szövődménymentes esetekben tüneti kezelés (ágynyugalom, lázcsillapítás, folyadékpótlás) alkalmazható.

A kanyaró az esetek többségében komplikáció nélkül 1-3 hét alatt lezajlik, azonban halálos szövődmények is kialakulhatnak. Kisgyermekeknél hasmenés és középfülgyulladás a leggyakoribb szövődmény. Tüdőgyulladás is létrejöhet a kiütéses időszakban, magától a kanyaró vírusától vagy később, bakteriális felülfertőzöttség következtében. A legsúlyosabb, főleg a kamaszkoron túli fiataloknál, a kiütések halványodása során, maradványtünetekkel (pl. epilepszia) gyógyuló agyvelőgyulladás és az akár 1-2 évtized múlva jelentkező, de halálos kimenetelű degeneratív agyvelőgyulladás, az ún. subacut sclerotizáló panencephalitis.

A betegségen átesett egyéneknél tartós immunitás alakul ki, amely később megvéd a fertőzéssel szemben. Egyetlen hatékony megelőzési lehetősége a védőoltás. Az MMR egy komplex, élő gyengített vírusokat tartalmazó vakcina, amely a kanyaró (morbilli), mumpsz és a rózsahimlő (rubeola) ellen nyújt védelmet. A korhoz kötött kötelező oltás két részből áll: az elsőt 12-15 hónapos korban kapják a kisgyermekek, a második, emlékeztető oltást 7. életévükben. Az MMR oltás utáni hetekben egyes esetekben lázzal járó, ún. oltási betegség alakulhat ki, azonban az ezzel járó kellemetlenségek eltörpülnek a vakcina által jelentett védelem mellett. (Megjegyzés: 25 éves munkám alatt 2 esetben jelentkezett enyhe tünetekkel járó oltási betegség.) Az emlékeztető oltással közel száz százalékos védettség alakítható ki és egyéni védettséget hoz létre.

Ezzel egyenrangú a közösségi immunitás is, amellyel biztosítjuk a járványfolyamat megszakítását. Nyájimmunitásról („Herd Immunity”) a kanyaró esetében a közösség 95%-os átoltottsága esetén beszélhetünk. Ezt a fajta védelmet az önhibájukon kívül oltatlan gyermekeknek „tartjuk fenn”, azaz a daganatos betegségben szenvedőknek, szervátültetésen átesetteknek és más szerzett vagy veleszületett immunhiányos állapotú egyéneknek. A közösségi immunitás ezenkívül védettséget biztosít az 1971 előtt születetteknek, akik nem kaptak rutinszerű védőoltást és korábban még nem estek át kanyarófertőzésen, valamint az 1982 előtt születetteknek, akik csak egy kötelező oltást kaptak, de a koruknál fogva védőoltásban még nem részesült csecsemők részére is.

Tartós felmentés egy-egy védőoltás alól csakis a körzeti Közegészségügyi Intézet által erre a célra létrehozott bizottság döntése alapján történhet, szakorvosi vélemény alapján. Hogy ki nem részesülhet egy bizonyos védőoltásban, azt jogszabály szabályozza, és e kérdésben szakmai kollégium által kidolgozott útmutató segít az alapellátásban dolgozó orvosok munkájában. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy gyakran visszatérő probléma a tojásevéstől kiütésessé váló kisgyermek kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni védőoltással való beoltása. Senki sem allergiás az egész tojásra, legfeljebb a tojásfehérjére. Az MMR vakcina minimális, az allergia szempontjából elhanyagolható mennyiségben tartalmaz ovalbumint, ezért a védőoltás több millió oltás tapasztalatai alapján sem jelent ellenjavallatot. Mindezt releváns állásfoglalások támasztják alá (American Academy of Pediatrics, Advisory  Committee for Immunisation).

Óvodába indulás előtt, orvosi vizsgálaton vesz részt a kisgyermek, amelyről orvosi véleményt kap és átellenőrizzük az oltási dokumentációt. Közösségbe a kötelező, korhoz kötött védőoltásokban részesült gyermek kerülhet, kivéve, ha egy védőoltás alól, tartósan felmentett a Közegészségügyi Intézet által létrehozott bizottság döntése alapján.

Az oltatlan gyermek megfertőződés esetén tovább terjeszti a betegséget és veszélyt jelent a már előbb leírt veszélyeztettek csoportok számára. Igaz, hogy az oltott óvódás gyermek nem betegszik meg, vagy enyhe lefolyású megbetegedés jelentkezik nála, mivel életkora miatt csak egy oltásban részesült, de hazaviszi a még nem oltott csecsemőkorú kistestvérének, védőoltásban nem részesült és betegségen át nem esett nagyszüleinek, kemoterápia alatt lévő daganatos betegedésben szenvedő szomszédjának, látogató rokonainak, ismerőseinek stb.

Közösségben élünk és mindannyian egy bizonyos mértékben felelősek vagyunk a közegészségügy biztosításában és fenntartásában, a járványok megfékezésében.

Üdvözlettel,
Dr. Bende Ilona