A magyar kormánynak harminc napon át kell bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól

„Ma délben hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított perben. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú döntéssel, amely februárban kimondta, hogy a nemzeti konzultáció valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Helsinki Bizottságról. Az ítélet fenntartotta a 2.000.000 forintos sérelemdíjra kötelezést, de van egy újdonság is benne. Míg az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a jogerős ítélet szerint harminc napig a Kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie, mivel a 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel” – írta ki pénteken Facebook-oldalára a Helsinki Bizottság, amely korábban Orbán Viktort is védte egy rágalmazási perben.

A Magyar Helsinki Bizottság még októberben fordult bírósághoz a nemzeti konzultáció miatt, mivel szerintük a konzultációs íven szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. Az ív 5-ös pontja, illetve a tételmondathoz fűzött magyarázat név szerint említi a Helsinki Bizottságot, a Helsinki szerint hamis állítások között. A jogvédő szervezet beadványában azt kérte: a konzultáció megalkotásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen nyolcmillió forint sérelmi díjat a szerintük félrevezető, valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt – írja az index.hu.

A milliárdokból futtatott, hónapokig sulykolt állításokból ezt – a többiről egyelőre nem tudjuk, azokat nem perelte még senki –, tehát az 5-ös pontot úgy értékelték, hogy az csak vélemény, amit tűrnie kell a Helsinkinek.

Ezzel kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy ha véleménynek is minősülne, abban az esetben is a véleménynyilvánítás szabadsága még egy közügyet érintő fontos kérdésben sem terjedhet ki arra, hogy a felperes valós szakmai tevékenységét megkérdőjelezze, hiteltelenítse és a védett jogát sértse.

De a minisztériumnak csak a másodlagos védekezése volt ez a vélemény, mert első körben továbbra is tartották, hogy a konzultációban megfogalmazott szöveg valós tartalmi nyilatkozat. A bíróság azonban azt mondta ki első fokon, hogy a Helsinkivel kapcsolatos azon állítás, amely szerint „védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat“,hamis színben tünteti fel a civil szervezet valós jogvédő tevékenységét. Ugyanis jogvédő szervezetként nemzetközi egyezményekben meghatározott személyi körnek, a menedékkérőknek, menekülteknek és hontalanoknak nyújt jogi segítséget. A fenti kifejezés azonban az átlagolvasó számára úgy mutatta be a felperest, mint törvénytelenséget pártoló szervezetet és megütközést, felháborodást válthat ki, ami a szervezet hátrányos megítélését eredményezheti, és sérti a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság abban is a Helsinkinek adott igazat, hogy a konzultáció tételmondata alatti szövegben egy korábbi Helsinki-tanulmányból kivett szövegrészlet ebben a szövegkörnyezetben eltérő tartalmat kapott. A Magyar Helsinki Bizottság ugyanis a menekültek, menedék kérők esetében tartja aggályosnak a jogellenes határátlépés miatti súlyos jogkövetkezmény alkalmazását, és nem minden bevándorlót, migránst érintően. Az alperes az állásfoglalásból kiragadott részlettel a felperes álláspontjával ellentétes közlést akart igazolni, ami alkalmas volt arra, hogy az olvasóban a valóságtól eltérő képet alakítson ki a felperesről és a tevékenységéről, amivel megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, írja a törvényszék.

Most másod fokon „jogerősen 2 milliós sérelemdíj kifizetésére kötelezte azon túl, hogy a sajnálkozását az MTI-n és a kormany.hu nyitóoldalán is közzé kell tennie harminc napig. Ráadásul az ítélet eltiltotta további jogsértésektől” – írja a Helsinki.