Az újvidéki Fellebbviteli Bíróság elutasította a szerb állam fellebbezését és megerősítette a nagykikindai bíróság ítéletét, amely idén februárban döntött az eltűnt babákért járó első, tízezer eurós kártérítés odaítéléséről, közölte a Szabad Európa Rádió. A bíróság ezt a jelképes összeget Bogdan Janjićnak ítélte meg, az apának, aki továbbra is gyanakszik, hogy gyermeke eltűnt a szülészetről, hiszen soha semmilyen információt nem kapott az újszülöttről.
A nagykikindai Alapfokú Bíróság ítélete megegyezik a strasbourgi emberi jogi bíróság 2013-ban kimondott ítéletével, amikor egy édesanya, Zorica Jovanović perelte be a szerb államot. Eddig mindössze ez a két ítélet született meg az eltűnt babák ügyében. Már 16 éve tart azoknak a szülőknek a kétségbeesett harca, akik megpróbálják bizonyítani, hogy gyermeküket közvetlenül születésük után egyszerűen elrabolták, hogy azután eladják őket.
Eltűnt csecsemő szüleinek ítélt meg kártérítést a nagykikindai bíróság
A nagykikindai bíróságon született meg az első olyan ítélet, amelyben kimondták, hogy egy szülészetről eltűnt csecsemő szülei számára kártérítést kell fizetni – tette közzé a paragraf.rs igazságügyi portál.
Azt, hogy az emberkereskedők szervezett csoportjai nem riadnak vissza az újszülöttek kereskedelmétől sem, a világ különböző részeiből, Görögországból, Spanyolországból, Kínából vagy Indiából származó történetek is igazolják, ahol emiatt már több csoportot és személyt lecsuktak.
A gyanú szerint ez történt országszerte a szerbiai szülészeteken is, főként a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben. A szülők, akik azt gyanítják, gyermekeik emberkereskedők áldozataivá váltak, a kétezres évek elején kezdték hallatni hangjukat, mind többen jelentkeztek, szervezetbe tömörültek és vizsgálatot követeltek, lévén, hogy gyanújuk szerint az állami kórházakban született egészséges babák közül nem keveset születésüket követően nem sokkal halottá nyilvánítottak és ismeretlen helyre vitték őket.
Azóta már több mint kétezren vannak az elveszett babák szüleit tömörítő szervezetekben. Ők két, három, négy évtized után is tudni akarják az igazat, mert sem gyermekük holttestét, sem a kísérő okiratokat, legfőként a halotti anyakönyvi kivonatot, soha nem kapták meg.
Kétségbeesett kutatásaik során minden követ megmozgattak (a temetkezési vállalatoktól a kórházakig, ahol a babák születtek) és sikerült nekik olyan dokumentumokhoz jutni, amelyek óriási mulasztásokról tanúskodnak. És amelyek valamennyien kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz. Az egészségügyi intézmények halottá nyilvánították a babákat, a szülőknek kifejezett kérésük ellenére sem engedték őket látni, azonosítani vagy átvenni a holttestüket, hogy eltemethessék.
„Tudom, hogy életben van!”
Eltűnt csecsemő szüleinek ítélt meg tízezer eurós kártérítést a nagykikindai bíróság az évek óta húzódó botrány kapcsán megszületett elsőfokú bírósági ítélet alapján. Az elmúlt évtizedekben több száz, de egyes becslések szerint több ezer csecsemő tűnt el gyanús körülmények között a szerbiai szülészetekről.
A halottakról nyilvántartást vezető temetkezési vállalatokból a szülők többsége olyan választ kapott, hogy babájukat nem temették vagy hamvasztották el temetőkben, miközben a többi újszülött esetében, akik ugyanezekben az években hunytak el, van nyilvántartás. Az egészségügyi intézményekben, ahol a gyerekek születtek, a szülők semmiféle orvosi dokumentációt nem kaptak, különböző kifogások miatt.
Miután a szülők az egészségügyi felügyelőséghez is fordultak, kiderült, hogy a nyilvántartások vezetésében egy csomó szabálytalanság és mulasztás történt. A születettek és elhalálozottak adatait tartósan őrző anyakönyvek vezetésében az adott városokban a felügyelőség ugyancsak komoly mulasztásokat talált. A hozzáférhető adatok szerint, állítják a szülők, a gyerekek nyomtalanul eltűntek valahol az egészségügyi intézmény és a temetkezési vállalat között.
A szülők minden létező helyet felkerestek, ahol – úgy gondolták – megtudhatnak valamit gyermekeik sorsáról, minisztériumot, parlamentet, ügyészségét. Szinte mindenütt a hallgatás falába ütköztek.
2002 óta majdnem kétezer bűnvádi feljelentés született ez ügyben. Követelik az újszülöttek sorsát megállapító nyomozás haladéktalan megindítását. Egytől egyig mindet elvetették azzal a megindoklással, hogy elévültek vagy nincs a nyomozás megindításához szükséges elegendő elem.
2003-ban az akkor megbízott köztársasági államügyész, Đorđe Ostojić elrendelte, hogy vizsgáljanak felül minden, a feljelentéseket elutasító döntést. Utóda azonban már olyan kötelező érvényű utasítást adott ki, hogy le kell mindent állítani.
Előrelépés 2005-ben történt, amikor a szerbiai képviselőházon belül megalakult az a bizottság, amely számos intézkedést javasolt, kezdve attól, hogy a belügyminiszter alakítson egy különleges egységet, ami az eltűnt babákkal foglalkozik, egész odáig, hogy az eljárás a szervezett bűnözéssel foglalkozó különleges bíróság előtt folyjon. Az állami szervek azonban nem foganatosították azokat az intézkedéseket, amelyet a parlament megszavazott. A 2010-ben megalakuló munkacsoport egyenesen arra a megállapításra jutott, hogy “nincs meg az alkotmányos lehetősége annak, hogy törvényhozás útján foglalkozzanak a szülőotthonokból eltűnt babákkal”.
Európa Tanács: Szerbiának sürgősen el kell fogadnia az eltűnt babákról szóló törvényt
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felszólította Szerbiát, hogy sürgősen fogadja el az eltűnt babákról szóló törvényt, hogy fény derüljön azoknak a gyerekeknek a sorsára, akik a szerbiai szülészetekről tűntek el – írja a Vajdaság Ma a Beta hírügynökségre hivatkozva.
Szerbiával ellentétben, a strasbourgi bíróság foglalkozott az üggyel és 2013-ban megszületett az első ítélet.
Zorica Jovanović, aki 1983-ban adott életet gyermekének, három évtizeden keresztül nem kapott választ arra, mi történt a babájával, akiről a ćuprijai szülészeten csak annyit mondtak, hogy születése után egy nappal meghalt. Az európai emberi jogi bíróságon pert nyer a szerb állam ellen. Ám Szerbia az ítélet után négy évvel sem járt el a strasbourgi bíróság ítélete szerint, amely arra kötelezi az országot, hogy külön törvényt hozzon az „eltűnt babák” ügyének kivizsgálására. És arra is, hogy minden bizonyított esetben kártérítést fizessen a szülőknek a családi életre való jog megsértése miatt.
Legfeljebb tízezer euró egy eltűnt csecsemőért
Bekerült a szerb parlament eljárásába – az igazságügyi minisztérium által kidolgozott – az eltűnt kisbabákról szóló törvényjavaslat, azonban egyelőre még nem lehet tudni, mikor vitatják majd meg képviselők a beterjesztett javaslatot. Az viszont már kiderül a képviselőházi eljárásba került anyagból, hogy azok a szülők, akiknek a csecsemője nyomtalanul eltűnik, legfeljebb tízezer euró fájdalomdíjat kaphatnak az államtól.
Az Európai Tanács miniszteri tanácsa több ízben is felszólította Szerbiát, hogy haladéktalanul hajtsa végre az ítéletet. A legutóbbi figyelmeztetés 2018 márciusában érkezett. Hogy Szerbia meddig jutott az ítélet végrehajtásában, azt a miniszterek tanácsa júniusban vizsgálja ismét. A szerb kormány által benyújtott törvényjavaslatot a szülők egyesülete ellenzi, visszavonását követeli, mert úgy vélik, a jogszabály által előirányzott megoldások nem terjednek ki eltűnt gyermekeik sorsának nyomozására, csak az anyagi kártérítés kérdését helyezi előtérbe.
A szülők szerint azonban a pénzügyi kártérítés megalázó. Tízezer euróval akarják befogni az érintettek száját, hogy többé ne beszéljenek a történtekről.
