A vajdasági képviselőház elfogadta a tartományi kormány indítványát, hogy a jövőben november 25-e legyen Vajdaság napja. Ez az a nap, amikor 1918-ban a „Bánáti, Bácskai és Szerémségi Szerbek, Bunyevácok és Más Szlávok Nagy Népgyűlése” Újvidéken a délvidéki területek Szerb Királysághoz való csatlakozásáról döntött, jelenti az N1.

(Mint ismeretes, a „Nagy Népgyűlés” még megközelítőleg sem képviselte a nevében is jelölt terület lakosságának nemzeti összetételét, hiszen annak több mint kétharmadát magyarok és németek alkották, míg a népgyűlés 757 résztvevője között csak egyetlen magyar és hat német volt.)

A képviselőház elfogadta azt az indítványt is, hogy tartományi jelentőségű jeles dátumként Vajdaság megemlékezzen május 15-ről is, a napról, amikor 1848-ban Karlócán megtartották a Májusi közgyűlést, amely „kikiáltotta a Szerb Vajdaságot“, illetve december 10-ről, az emberi jogok világnapjáról is.

A testület elfogadta a nemzeti kisebbségek számára jelentős dátumokra vonatkozó indítványt is.

A tartomány napjára vonatkozó indítvány elfogadását heves vita előzte meg. A javaslatot megszavazta a teljes vajdasági kormánykoalíció, vagyis a VMSZ mellett a Szerb Haladó Párt (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), valamint az annak listáján a parlamentbe bejutott más párthoz tartozó képviselők. A hat ellenzéki párt nemmel voksolt.

Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke az értekezleten emlékeztetett: Vajdaság többnemzetiségű régió, ahol évszázadokra visszamenőleg több nemzetiség él együtt. „Ez a sokszínűség nemcsak egymás szokásainak, illetve kultúrájának és vallásának elfogadásáról szól. Azt is tényként kell elfogadni, hogy a közös történelem vonatkozásban egy-egy történelmi dátum megítélése mást jelenthet a különböző nemzetek számára” – mondta Pásztor, aki azt is leszögezte: másoknak is meg kell adni a jogot, hogy önmaguk határozzák meg a saját nemzeti identitásuk szempontjából fontos ünnepeket. „Erre teszünk mi most itt kísérletet ennek a döntésnek a támogatásával. Mi ezzel a döntéssel nem veszítünk semmit se. A dátumok vonatkozásában kialakult meggyőződésünk és álláspontunk nem változik. Ezeket az álláspontokat ma is és az elkövetkező időkben is, amikor ezek a megemlékezések lesznek, el fogjuk mondani. De ugyanakkor elfogadjuk azt is, hogy mások bizonyos dátumok vonatkozásában mást gondolnak” – mondta Pásztor.

A VMDK tartományi képviselője, Csonka Áron arról beszélt: a határozat több szakasza elfogadhatatlan pártja számára. Csonka szerint az indítvány „olyan időkre és olyan dátumokra emlékeztet minket, magyarokat, amelyek nagyon sok negatívumot és vesszőfutást okoztak a délvidéki magyarságnak”. Leszögezte azt is, hogy a VMDK nem ellenzi, hogy a Vajdaságnak legyen egy kijelölt ünnepnapja, de szerinte olyan dátumot kellene választani, amely nem tép fel történelmi sebeket.

Az ellenzéki pártok, elsősorban a Szerb Radikális Párt (SRS) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL) a képviselőházi ülés előtt úgy értékelték, nincs jogi alapja egy ilyen döntés meghozatalának, illetve, hogy az indítvány „tartalma nem felel meg a történelmi tényeknek“. A radikálisok szerint a vajdasági statútum nem lehet jogi alapja ezen ünnepnapok megállaptíásának, a Liga pedig úgy látja, hogy jogalapot a statútumon kívül Szerbia alkotmánya sem kínál. A Demokrata Párt (DS) is ellenezte az indítványt.

A VSZL két módosító indítványt is tett, amelyeket a többség nem fogadott el, s amelyek azt kezdeményezték volna, hogy a tartomány jeles napja legyen július 31-e is, a nap, amikor 1945-ben a vajdasági népi küldöttek közgyűlése úgy döntött, hogy Vajdaság autonóm tartományként csatlakozzon a föderatív Szerbiába, az akkori Jugoszlávia tagállamába.

A demokraták azt nehezményezték, hogy a jeles napokra vonatkozó javaslatot „pénteken este“ kapták meg, s nem volt idejük előkészíteni módosító javaslataikat. Nehezményezték azt is, hogy a javasolt dátumok „elhanyagolják és elfelejtik a tartomány antifasiszta érdemeit“.

Az Elég Volt Mozgalom listájáról a parlamentbe került Svetlana Kozić azt mondta: az alapvető hibát az jelenti, hogy „politikai dátumok“ szerepelnek az indítványban, s mindössze öt olyan kezdeményezés volt, amelyek az öt vajdasági kisebbségre vonatkoznak, s emiatt „valaki mindig elégedetlen lesz“.

Bojan Kostreš, a Liga képviselője azt sérelmezte, hogy nem hangzott el releváns magyarázat arra, miért fontosabb november 25-e és május 15-e július 31-től. „Ehelyett csak a vajdasági antifasiszta hagyományok semmibevételét hallhattuk, illetve egy kísérletet, hogy az antifasiszta küzdelem, amelyhez a vajdaságiak nagymértékben hozzájárultak, kiegyenlítődjön az első háború utáni években a német és magyar nemzetiségű polgárok sérelmére elkövetett bűncselekményekkel“ – mondta Kostreš.

Nyitóképünkön: Sötétség a tartományi hatalom székháza felett (Fotó: Szabad Magyar Szó)