Az amerikai függetlenség napján, július 4-én szólalt meg először a Szabad Európa Rádió 1950-ben. A Frankfurt melletti Biblisben felállított mozgó adótorony még becenevet is kapott: „Barbara” először Csehszlovákiát célozta meg és ez a cseh nyelvű adás lett a Szabad Európa Rádió (SZER vagy angolul RFE) születésnapja. A magyar nyelvű adásra is csak egy hónapot kellett várni: 1950. augusztus 4-én magyarul is megszólalt a Szabad Európa és naponta kétszer jelentkezett. Teljes adásidőben 1951. október 6-tól volt hallható.
New York-ban állították össze a műsort, amely túlnyomórészt hírekből állt, de hallható volt színes tudósítás, kommentár és kulturális érdekesség is. Az ikonikus Empire State Buildingben béreltek irodát a szerkesztőségnek.
A SZER európai központja Münchenben került kialakításra 1951-ben. A csehek, szlovákok és magyarok után a románok, a lengyelek, majd a bolgárok kezdték meg a műsorkészítést.
Az Egyesült Államokban 1949 májusában jegyezték be a Szabad Európa Bizottságot, amely hivatalosan egy magánszervezet volt és a II. világháború után azzal a céllal alakult meg, hogy a szovjet befolyás alá került országokat „ne hagyja elveszni”. A Szabad Európa Bizottság legfontosabb intézményévé a Szabad Európa Rádió vált, amely a szovjet megszállás alatt élő országok nemlétező médiaszabadságát volt hivatott pótolni.
Az 1956-os forradalmi hónapokban a magyar osztály felelőtlen műsorpolitikát folytatott: azzal bíztatta a magyarországi felkelőket, hogy álljanak ellen, mert Amerika meg fogja őket támogatni. Még Molotov-koktél készítésére is sugároztak „receptet”. A későbbi vizsgálat kiderítette, hogy a magyar szerkesztőségben – a lengyel műsorral ellentétben – többnyire nem profi újságírók dolgoztak, valamint hogy az amerikai vezetés nem is tudott felelőtlen forradalmi hevületükről.
A magyar szerkesztőség 42 éven át működött, 1993 októberében fejezte be tevékenységét. A szerkesztőségi dokumentumok az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek.
Jugoszlávia nem került a Szabad Európa „fennhatósága” alá, sőt meglepőmódon Albánia sem. Az utóbbira többféle magyarázat született (a legtöbb szerint fikarcnyit sem érdekelte Amerikát az albán helyzet).
A Szabad Európa a balkáni történésekre reagálva 1994 januárjában alakította meg első délszláv osztályát hét, volt jugoszláv újságíróval. Aztán 1999-ben már felkeltette érdeklődésüket Albánia és Koszovó is, majd 2001-ben Macedónia.
1995-ben a Szabad Európa áthelyezte központját Prágába. Jelenleg 20 országban 25 nyelven folyik a tájékoztatás. Az eredeti név is megmaradt, de ma már a Szabadság Rádió (Radio Liberty) névvel kiegészülve, amely társszolgálat a volt Szovjetunió területét célozza meg.
