Teljes titoktartás mellett robbantották fel a világ első atombombáját 1945. július 16-án az Egyesült Államokban, az Új-Mexikó állambeli kísérleti bázison. Csak a véletlen műve lehet, hogy 2018-ban ugyanazon a napon tartották az első Trump–Putyin hivatalos csúcstalálkozót (a két elnök korábbi beszélgetéseire mindig multilaterális körülmények között került sor).
A Manhattan-projekt koronája, az atomrobbantás Trinity teszt néven vonult be a történelembe, a Trinity (Szentháromság) nevet Oppenheimerhez kötik, aki elismerte, hogy ő találta ki, de nem tudta megindokolni, pontosan miért. Később úgy magyarázta, egy John Donne vers adhatta az ötletet: a 17. századi költő Szentháromságról szóló verse motoszkált a fejében a robbantás előtti időkben.
A Trinity plutóniumbomba volt, és azért erre esett a választás, mert a Manhattan terven belül kidolgozott plutónium- és uránbomba közül ezt tartották a bonyolultabbnak. A Nagaszakira 1945 augusztusában ledobott bomba is ilyen volt.
Az időpont meghatározása is lényeges kérdés, többek közt az időjárás miatt. Bár minden előrejelzés a július 18-21 közötti napokat javasolta, Truman elnök erőltette a korábbi robbantást. Ennek oka az volt, hogy a Potsdami Konferencia előtt birtokában akart lenni az eredménynek. Az időjárás nem is kedvezett a kísérletnek: azon a hajnalon eső és villámlások nehezítették a körülményeket. El kellett halasztani a hajnali robbantást, így végül reggel 5:29 perckor került sor a kísérletre.
Teller Ede volt az egyetlen, aki ténylegesen végignézte a robbanást, a hivatalos szabályzat szerint ugyanis a földre kellett feküdni, ő nem tette. A Manhattan terv összes résztvevője közül ő volt az, aki még naptejet is vitt az eseményre és megosztotta azt társaival.
Samat Jain emlék-obeliszkje az első kísérleti atomrobbantás színhelyén (Fotó: Az USA Nemzeti Park Szolgálata)
A robbantásnál jelen voltak fotósok és filmesek is, a legnagyobb sikere mégis egy, a Manhattan tervben is résztvevő személynek volt: Jack Aeby magával vitte Perfex 33 fényképezőgépét és azzal készítette az egyetlen helyesen exponált, színes fotót a robbantásról. Aeby természetesen világhírű lett.
A bombát nem a földre helyezve robbantották föl, hanem egy 30 méter magas állványról, de így is jókora krátert hagyott. Ez a gödör betemetésre került és egy egyszerű obeliszk látható mindössze a robbanás középpontjánál, rajta két táblával.
A robbanás megolvasztotta a környéken lévő homokot, ebből üvegcseréphez hasonlatos képződmény jött létre, amelynek a trinitit nevet adták. A későbbi kutatások igazolták, hogy a robbanás által felkavart homok a levegőben üvegesedett meg, majd visszahullott a földre. A trinitit ma is megtalálható a helyszínen, de a darabok felvétele, elvitele szigorúan tiltott, az anyag ugyanis máig sugárzik.
A Trinity Site (a kísérlet színhelye) évente mindössze két napon látogatható, áprilisban és októberben. Ennek oka nem a sugárzás, hanem az, hogy rendkívüli közelségben hajtanak végre rakétateszteket a White Sands kísérleti bázison. A White Sands ad otthon több érdekes kísérlet mellett az Orion űrhajóhoz kapcsolódó kutatásnak is, amely a tervek szerint a Marsra viszi majd az embert.
A Trinity Site 1965 óta nemzeti emlékhely.
