1969. július 20-án lépett először ember a Holdra. Az Apollo-programot még John F. Kennedy elnök hirdette meg 1961-ben: az Egyesült Államok célja az volt, hogy a hidegháborús versengésben előnyre tegyen szert a szovjetekkel szemben.

Ennek az Apollo-programnak volt az ötödik, emberes küldetése az Apollo-11. A három főből álló legénység két tagja volt az első két ember, aki a Holdon járt. A harmadik, Michael Collins az űrhajóban maradt, hiszen valakinek azt is irányítania kellett.

Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin 1969. július 20-án a holdkomppal, amely az Eagle (Sas) nevet kapta, leszállt a Holdon. A Nyugalom Tengerének egy pontján, a Nyugalom Bázisán értek Holdat. Több órás felkészülés után Armstrong és Aldrin kilépett az ismeretlenbe, senki nem tudta, mi (vagy ki) fogadja őket.

Először Armstrong lépett a Holdra, és bár ő rebegte el a híres sorokat – „Ez egy kis lépés egy embernek…” – mégis Aldrin fotója lett a világ legismertebb bizonyítéka az eseményről. Armstrong, mint az egész Apollo-11 parancsnoka birtokolta a 70 milliméteres svéd gyártmányú Hasselblad fényképezőgépet. Ezzel készült a híres Aldrin-fotó, melyen maga Armstrong is látható, amint visszatükröződik Aldrin sisakján.

Az Apollo-programban használt rakéta, a Saturn V atyja Wernher von Braun volt, aki a náci Németország híres mérnökeként meglehetősen sokat dolgozott a német haditechnikán. Eredményeit egyébként a szovjetek is hasznosították, bár ő maga az amerikai rakétafejlesztésekbe menekült a háború után. A Saturn V végig hűségesen szolgálta az Apollo-programot, egyszer sem mondott csütörtököt (hiába, a németek).

A Saturn V rakéta sok egyéb mellett arról vált híressé, hogy hajtóműve a legnagyobb zajt produkálta, amire ember által épített szerkezet képes volt. Ez máig érvényes.

Az Apollo-programban összesen 6 misszió során 12 személy járt a Holdon. Minden küldetésnek volt valamilyen érdekessége, az Apollo-13 szerencsétlen-szerencsés kalandját mindenki ismeri, de volt első színes tévés közvetítés, az első holdjáró bevetése (amelyet egy ’56-os magyar menekült, Pavlics Ferenc tervezett), volt éjszakai kilövés és az utolsó küldetés során lépett a Holdra olyan személy, aki nem pilótából lett űrhajós, hanem tudós, geológus volt.

Neil Armstrong 2012-ben halt meg szívbetegségben, Edwin Aldrin és Michael Collins is még életben van és hirdeti az Apollo-11 dicsőségét.