Csaknem 350 lakó nem talál megoldást a problémájára, amióta június 29-én a vihar letépte a tömbházuk épületének tetőszerkezetét, amelynek javítása 40 000 euróba kerülne. Nincs törvény, amely alapján segítséget kérhetnének a várostól vagy illetékes közvállalattól, így egyelőre nincs más lehetőségük, mint minden esőzés alkalmával – és abból akad az idén elég sok, a tetőre szaladjanak és begyűjtsék a vizet, írja a subotica.com. Ennek ellenére azonban a legtöbb nyolcadik és kilencedik emeleti lakás már beázott.

— Ezt az épületet annak idején egy vízszintes tető borította, amit a lakók döntése alapján 12 évvel ezelőtt kicseréltünk. Akkor a munkálatokat az akkori Építési Igazgatóság Közvállalat koordinálta, összesen 3,5 millió dinárba került és a lakók két éves futamidőben részletekben tudták törleszteni a költségeket. Nem is volt vele semmi gond, egészen június 29-ig, amikor véleményem szerint természeti katasztrófa történt — mondja Daniel Drčić, az épület vezetője.

A nagy erősségű szél aznap hatalmas károkat okozott a város növényzetében, de épületein is, és személygépkocsikat is megrongáltak a kidőlt fák. Egy személy súlyos sérüléseket szenvedett.

A szél letépte az épület 400 négyzetméternyi tetőszerkezetét, vagyis a fedél kétharmadát, de megrongálódtak a tartófák és két betongerenda is.

Szabadka: Tetőket tépett le, fákat döntött ki, autókat borított fel a vihar

Nem sokkal 18 óra előtt hatalmas erejű szél kíséretében óriási felhőszakadás volt Szabadkán. A vihar nagyon gyorsan, mindössze húsz perc alatt söpört végig a városon, de ez idő alatt óriási károkat okozott. A palicsi úton fákat döntött ki, a Kertvárosban nagyon sok udvarban szintén kidőltek a hatalmas fenyők.


Jelenleg az épület tetejét egy bitumennel leöntött fólia védi, ami nagyon rossz állapotban van és nagyon sok helyen beázik.

— Legkésőbb őszig muszáj megjavítanunk a tetőt, de saját költségünkből. Az épületnek van egy saját számlája, amelyen jelenleg mintegy 300 000 dinár áll, de a tető javítása legalább negyvenezer euróba kerülne, ami azt jelenti, hogy mindegyik lakás 280 eurót kellene, hogy befizessen. Azt megállapítottuk, hogy a nyugdíjasok számára ez túl nagy költség. A város nyitott arra, hogy segítsen bennünket, kölcsönnel, amelyet mi visszafizetnénk, de nincs egy alap, vagy egy számla, amelyen keresztül a pénzt átutalhatnák nekünk – tette hozzá Drčić.

A lakhatásról szóló törvény második szakasza előírja, hogy a városoknak kötelességük lenne létrehozni egy alapot, amely az ehhez hasonló károk esetén segítené a polgárokat. Szerbiában egyetlen községben sem alapították még meg ezt az alapot – tette hozzá Drčić.