A fura nevű szárnyas a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület júliusi szavazásán nyert elsőséget a következő évre.

Az Év Madara Program nem kiscsibe, 1979 óta létezik. Azért rendezik a szavazást ilyenkor, év közepén, hogy legyen idő felkészülni és a nyertes madárra vonatkozó anyagok, programkínálat és bemutatók elérhetők legyenek év elejétől.

Először a rendet választja ki a Madártani Egyesület, majd abból három olyan madarat, amelyik különleges, egyedi és valami miatt fel kell rá hívni a figyelmet. A végső döntés pedig az internetes szavazóké, bárki kiválaszthatja a kedvencét.

Idén a lilealkatúak rendje keltette fel a szakemberek figyelmét. A partimadaraknak is nevezett rend példányai víz közelében élnek, több száz fajuk ismert. Rovarokkal, gerinctelenekkel és kisebb állatokkal táplálkoznak. Vonuló madarakról van szó, télire Európa déli részére vagy Afrikába költöznek.

A három jelölt, „akikre” interneten keresztül lehetett szavazni az Egyesület oldalán a nagy póling, a gulipán és a gólyatöcs volt.

A Magyar Madártani Egyesület heti bejelentése szerint a gólyatöcsre érkezett a legtöbb szavazat, 40 százalékkal végzett az első helyen. A szebb nevén széki gólya fokozottan védett madár, Magyarország és Vajdaság területén is megtalálható, vizes környezetben.

Általában márciusban, áprilisban érkeznek meg hozzánk és augusztus végén már indulnak is vissza, dél felé. Költési idejük 25-26 nap, a madarak közösen vigyázzák a fészkeket úgynevezett költési telepeken. A fiókák ügyesen tudnak rejtőzködni, négy hetes korukra tanulnak meg repülni. Összetartó madarak, tehát a fiatalok nem „lépnek le” amikor már repülnek, hanem még szüleikkel maradnak. Nevében a „töcs” hangutánzó szó, a madár hangjára utal.

A gólyatöcs védelmét az indokolja, hogy az életterüket képező szikes tavak és fészkelőhelyeik is veszélyben vannak. A csatornázásoknak köszönhetően sok helyen megváltozott a területek vízjárása, a talajvízszint változásával az ásványi anyagok megjelenése is változik, a mezőgazdaság és legeltetés átalakulása pedig a talaj szervesanyag tartalmára van negatív hatással. Legalábbis a széki gólyára nézve. Hogy a madarat visszacsalogassák régi környezetébe, néhány helyen – például a Hortobágyon is – élőhelyrekonstrukciós munkába kezdtek a szakemberek.

Ebben az évben pedig ne feledkezzünk el a vándorsólyomról, hiszen 2018-ban „ő” viseli az év madara címet. A világ leggyorsabb állata a zuhanórepülése során 300 km/h fölötti sebességre is képes.

 

Gólyatöcs fiatal példánya (Fotó: Wikipedia)

Gólyatöcs fiatal példánya (Fotó: Wikipedia)