Több mint huszonnégy óra múlt el azóta, hogy a zentai híd lábánál levő strandtól nem messze egy elpusztul borjú tetemét sodorta a víz a partra.
És, mivel nemsokára nyolc óra, szinte biztos, hogy szerda reggelig ez a helyzet nem fog változni, vagyis az oszlásnak indult tetem továbbra is ott lebeg majd.
Az ügyben úgy tűnik, senki sem illetékes: az önkormányzat próbált intézkedni, jelentették az esetet a község területén elpusztult jószágok begyűjtését végző nagykikindai vállalatnak, de úgy látszik, a bánáti cégnek akadt fontosabb dolga is. A Vajdaság Vizei ez ügyben nem illetékes, s ugyanígy a révkapitányság sem gondolja, hogy ez az ő hatáskörük lenne.
De nincs ebben semmi újdonság: amikor valami pozitív dolog történik, akkor mindenki igyekszik ott virítani a fényképen, az se baj, ha csak a hátsó sorban jut hely, de azért lássa a nép, hogy nekik ehhez közük van.
Amikor pedig meg kellene oldani, el kellene intézni valamit, akkor megy a másra mutogatás, az illetékesek keresése napokon át.
Így van ez ebben az esetben is. Szóval nincs új a nap alatt. A borjú meg majd eltűnik onnan, a Tisza megteszi majd azt, amit a nem létező illetékeseknek kellett volna. A közös fotó ezúttal elmarad, és attól sem kell tartani, ha esetleg a közeljövőben megismétlődik az eset, akkor majd sikerül a problémát orvosolni.
Már csak azért is, mert, ahogy a zentai sétány kinéz (gaz gaz hátán, rendezetlen egészen a hídtól a hajóig), egy döglött borjú már nem sokat változtat az összképen.
Kétségtelen, nem javít rajta, de ha eddig nem volt egy illetékes se, aki szólt volna a másik illetékesnek, hogy ilyen ronda még soha nem volt a sétány, akkor miért változott volna a helyzet egy nap alatt? És, ahogy látjuk, a városvezetést nem zavarja, az ott élő embereket nem zavarja, akkor meg minek intézkedni?
A fizetés így is, úgy is, ugyanannyi, esetleg egy picit több lesz a hónap végén, és függetlenül, hogy az állami munkahelyeken elvégezték-e a munkát, az összeg ott landol majd a számlán…
FRISSÍTÉS: Szerda délelőtt kiemelték a borjút a Tiszából.
