Az Enola Gay B-29-es bombázó 1945. augusztus 6-án reggel közelítette meg Hirosimát. A város fölé érve Paul Tibbets parancsnok megerősítette, hogy a célpont tisztán látható, majd ledobták a világ első atombombáját, amelyet alig néhány héttel korábban teszteltek csak le a Manhattan terv „eredményeként”.

A becsapódást nemcsak azonnali halálesetek követték, hanem a tűz, lökéshullámok és sugárfertőzések is számtalan emberéletet követeltek, még évekkel később is.

Három nappal később Nagaszaki városa szenvedett el hasonlóan súlyos támadást.

Az 1945-ben végéhez közeledő világháború csak Európában „állt jól”, Ázsiában még komoly harcok folytak a nyári hónapokban is. A csendes-óceáni hadszíntéren nemcsak a japánok, de a szovjetek is meglehetősen aktívak voltak és nem éppen a békés megegyezések és tárgyalások irányába mutattak az események.

Amerika és a Szovjetunió már a II. világháború utáni hidegháborúra készült és az erőfitogtatás nem kizárólag a háború lezárásához kellett, hanem a kialakuló új viszonyok biztosításához is. Bár az Egyesült Államok jó nagy előnyre tett szert az atomfegyverkezés terén, a szovjeteket sem kellett félteni, viszonylag hamar felzárkóztak. A szovjetek 1949-ben robbantottak először kísérleti bombát, az RDSZ-1-et, majd ők eszkábálták össze a világ legnagyobb atombombáját is, a Cárt.

Rengeteg vita folyt arról az amerikai vezetésben, hogy az atombombát ki kell-e próbálni élesben vagy elég a világnak a tudat, hogy van mitől félni. Truman elnök úgy hozta meg a döntést, hogy alig néhány hónappal korábban került csak az elnöki székbe és hiába volt alelnök Roosevelt mellett, az atombomba olyan szintű titok volt, hogy még őt sem nagyon tájékoztatták róla. Rendelkezésre álló ismeretei alapján – és látva az okinavai történéseket – azt gondolta, a bomba bevetésével amerikai életeket menthet meg és lerövidítheti a háborút. Meg volt győződve arról is, hogy a Szovjetuniót csak ilyen módon lehet kordában tartani.

A döntés elhozta a nukleáris fegyverkezés korát és az állandó félelmet, hogy Hirosima nehogy megismétlődjön.

A hirosimai gombafelhő, 1945. augusztus 6. (Fotó: Pentagon)