Átlagosan bruttó 100-130 euróval nőttek a fizetések májusban az egy évvel korábbihoz képest a különböző ágazatokban. A legnagyobb mértékű, majdnem 20 százalékos béremelés az egészségügyben történt, ott 345 euróval (110 ezer forinttal) emelkedett az átlagfizetés Magyarországon – írta pénteki számában a Magyar idők.
Jelentősen, 10 százalék felett nőtt az átlagkereset minden ágazatban idén májusra az egy évvel korábbihoz képest – közölte a napilap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva. Ezt aközben hajtották végre a munkaadók, hogy a létszám is nőtt, aminek az ágazati szereplők szerint a munkaerő megtartása az oka, mivel nagy a konkurencia a foglalkoztatók között ezen a téren.
A legnagyobb mértékben az állam emelt bért a vizsgált időszakban. Az egészségügyben például soha nem látott, 19,4 százalékos felzárkózást mért a KSH – emelte ki a Magyar Idők. Tavaly májusban 843 euró (270 ezer forint) körül volt az ágazatban a bruttó átlagbér, idén viszont már 1000 euró (323 ezer forint) körül mozgott.
A közigazgatásban dolgozók 110 eurós (35 ezer forintos) emelésben részesültek, és jelentősebb béremelkedést mértek a szociális ágazatban, ám ott még így is bőven a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek – olvasható a cikkben.
A versenyszférában az év első felében a bértárgyalások során kialkudott emeléseket tapasztalt a KSH; átlagosan 10-14 százalékkal nőttek a jövedelmek. Korábban a szakszervezetek és a munkaadók is a szakemberhiányt említették a bérrendezés legfőbb okaként.
A versenyszférában az információs és kommunikációs ágazatban emelkedtek a keresetek a legnagyobb mértékben, átlagosan bruttó 55 ezer forinttal. Az 1600 euróra (515 ezer forintra) nőtt átlagkeresettel – a pénzügyi és biztosítási tevékenységgel holtversenyben – a legjobb jövedelmeket ezen a területen lehet elérni.
Átlagosan jóval 1250 euró (400 ezer forint) feletti összegeket lehet keresni még a tudományos és műszaki területeken, valamint az energetikai szektorokban. A versenyszférában a hagyományosan munkaerőhiányos ágazatok foglalkoztatói figyeltek oda leginkább a bérezésre: a turizmus-vendéglátás, az építőipar, valamint az egyéb ipari területek cégei általában bőven 10 százalék feletti felzárkóztatást hajtottak végre – áll a cikkben – írja az MTI.
