Egyezményt írt alá a Kaszpi-tenger jogi státusáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök a kazahsztáni Aktauban.
A 22 évi egyeztetést követően elfogadott dokumentum értelmében a vízfelület jelentős része közös használatban marad, a tengerfenék megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alapján állapodnak meg. A felek a területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, a halászati övezetüket pedig további 10 tengeri mérföldre terjeszthetik ki.
Az egyezmény kizárja a régión kívüli országok katonai jelenlétét a tengeren, amelynek biztonságáért és erőforrásainak kezeléséért az öt partmenti állam felelős. Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csővezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet. A jelentős projektek megvalósításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi tényezőt, a Kaszpi-tenger ökológiai rendszerében okozott kárért az összes fél felelős. A határozatlan időre szóló egyezmény az összes részes állam parlamenti jóváhagyása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése nyomán lép majd érvénybe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hangsúlyozta, hogy a tenger jogi státusának rendezése alapot teremtett az öt állam együttműködésének elmélyítéséhez.
