A svédországi választásokon az exit-pollok szerint ugyan a kormányzó Szociáldemokrata Párt kapta a legtöbb szavazatot, de történelme legrosszabb eredményét érte el, Svédországban a vasárnap megtartott voksolás szerint továbbra is a bevándorlásellenes Svéd Demokraták a harmadik legnagyobb erő, támogatottsága a négy évvel ezelőttihez képest 3-6 százalékkal emelkedett, tudatta az index.hu.

Az exit-pollok nem hivatalos eredmények. A szavazásról távozók körében végzett reprezentatív felmérés alapján készülnek. A voksolás lezárása után két exit-poll látott napvilágot: az egyiket a svéd állami televízió, a másikat a TV4 készítette.

A svéd állami televízió (SVT) által közölt exit poll szerint a kisebbségben kormányzó szociáldemokraták és zöldek együtt 39,4 százalékot kapnak, az ellenzéki jobbközép blokk pártjai összesen 39,6 százalékot, a populista-bevándorlásellenes Svéd Demokraták 19,2 százalékot.

A TV4 exit pollja szerint a kormányzó baloldali blokk 41 százalékot, a jobbközép pártok 40,1 százalékot, a Svéd Demokraták 16,3 százalékot kaptak.

Ugyanez a felmérés azt mutatja, hogy hiába kapta a legtöbb szavazatot a Szociáldemokrata Párt, a mostani 25,4 százalékkal történelme leggyengébb eredményét érte el.

Csökkent a kormánykoalícióban részt vevő Zöld Párt és az ellenzék fő erejét alkotó Mérsékelt Párt támogatottsága is. A jobboldali ellenzéki blokkon belüli kisebb pártok, így a Kereszténydemokrata Párt és a Centrum Párt több szavazatot kapott mint a négy évvel ezelőtti választáson. Ugyanez igaz a szélsőbaloldali Baloldal Pártra is.

A bevándorlásellenes Svéd Demokraták négy éve 12.9 százalékot kaptak, az előrejelzések szerint most 3-6 százalékkal erősödtek.
A választáson 7,4 millió svéd választópolgár járulhatott az urnákhoz. Összesen 6300 jelölt száll versenybe a 349 parlamenti mandátumért. Emellett a 20 megyei tanács és a 290 önkormányzati gyűlés helyeiről is tartottak szavazást.

Az 1988-ban, alapított  Svéd Demokrata Párt eredetileg neonáci ideológiák mentén szerveződött, később a bevándorlást és az EU-ból való kilépést tette meg fő témájává. A párt 2005-től Jimme Åkesson vezetésével egyre inkább elhagyta a túlságosan radikális elemeket. 2010-re 5,7 százalékkal  sikerült bejutniuk  a parlamentbe.

Svédországban is társadalmi és politikai feszültséget okozott, hogy a  2015-ös migrációs válság alatt 163 ezren érkeztek a tízmilliós országba, az elmúlt hat évben pedig összesen 400 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. A liberalizmusáról, nyitottságáról híres ország végül arra kényszerült, hogy lezárja határait.

Azóta a baloldali kormány több szigorítást vezetett be menekültügyben: fokozták a kitoloncolásokat, megnehezítették a családegyesítéseket. A skandináv országnak azóta számos problémával kellett szembesülnie: néhány város külső negyedében szabályos no-go zónák alakultak ki, helyi bandák összecsapásai okoztak feszültséget, de a kampányban előkerülta gyerekházasságok kérdése is. Ezeket az ügyeket leginkább a populista-bevándorlásellenes Svéd Demokraták lovagolta meg, tudatta az index.hu.