A Vagyonvisszaszármaztatási Ügynökség adatai szerint a vagyon-visszaszármaztatási törvény életbe lépése, vagyis 2011 óta 34.234 hektárnyi földterületet származtatott vissza az állam a jogos tulajdonosoknak. A tulajdonosok mintegy 100.000 hektárnyi területet követelnek vissza, vagyis a területek két harmada még visszaszármaztatásra vár.
Jan Kišgeci, az Újvidéki Egyetem egykori professzora, valamikori mezőgazdasági miniszter azonban feltette a kérdést, hogy ha az akkori hatalomnak volt mersze visszaszármaztatni a vagyont, hiszen 1992-ben visszakapták az 1945-ben elkobzott vagyon egy részét, akkor miért zajlik most ennyire lassan a szántóföldek visszaszármaztatása?
— Amikor az állami földek kerülnek szóba, akkor itt több probléma is felmerül, hiszen ezeket a földeket bérbe adják, a legtöbb esetben hosszú távra. Emlékeztetnék arra, hogy 1992-ben 150.000 hektár földterületet származtatott vissza az ország, de most ez a folyamat nagyon lassan halad. Számításaim szerint az állami földterület nagysága nem kellene, hogy meghaladja a 250.000 – 300.000 hektárt, miközben az adatok azt mutatják, hogy ez a terület eléri a 600.000 hektárt, magyarázza a Danas napilapnak adott interjújában Kišgeci, majd hozzáteszi, a földek egy része valamikori szövetkezeti tulajdon volt, aztán egyszer csak állami lett.
Jan Kišgeci hozzáteszi, amennyiben lenne rá politikai akarat, a vagyon visszaszármaztatását egy éven belül le lehetne bonyolítani.
