Bíró Tímeát, az Irodalmi Jelen költészeti díjas szerzőjét a hónap alkotójának választotta a folyóirat szeptemberben.
Ladik Katalin a következőket írja róla:
„Már az első néhány vers olvasása után felvillanyozódva kiáltottam fel: Költő született! A kötet elolvasása közben egyre inkább megbizonyosodtam ebben. Bíró Tímea a fájdalmas gyermekkori élményeket költészetté emeli, rácsodálkozik, ám mégis természetesnek veszi a szegénységet, a kirekesztettséget, a betegséget, a halált. Bíró Tímea verseinek olvasójaként megköszönöm, hogy él, és verseket ír.”
Bíró Tímea
Az óra járásával ellentétes irány
kiteregetett halottaim nektek hány
kenyérkatona jutott egy napra
amíg a föld felett éltetek
a konyhában várom be a gyalogosokat
vontatottan és kiszáradva érkeznek
mindnek megvan a sejtbe illő helye
ma a tüdőre küldöm őket mert a hét közepén
mindig több levegőre van szükségem
egyre mélyebb ágyúdörrenések törnek
fel a gyomorból az éhség egyre kövérebb
az újakat a gyümölcsözőket lefagyasztom
kell a rost a méhemnek
bevetem a tengerésztiszteket is
kagylóra vadászunk a tengerfenéken
hogy legyen lakbérre
a vízből lőnék a béke szigeteire
de elfogytak a töltények és a többség
úgyis épp a másik hátára rajzolja a keresztet
létszámstop van a terítéken
éjszakánként meg anyám kopogtat
hogy kislányom most már szülni kéne
a vízből lőnék az elindított stopperekre
a héten nem fogok annyit enni hogy
legyen agyam kigondolni a következő hetet
ugyanabban a télben állunk csak
valakinek vastagabb a szigetelése
és nem kell cickafark ülőfürdőt vennie
felfázás ellen
felsorakoztatom a megfogyatkozott sereget
a norvég hóesésekig nem állunk meg
