Vickó Árpád vajdasági műfordító vehette át a Balassi Műfordítói Nagydíjat csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián Budapesten.
Vickó Árpád műfordítói életműve mintegy 80 művet takar, ezek kulturális hatása vitán felül áll, munkássága pedig hozzájárul egy közös közép-európai intellektuális horizont létrejöttéhez – hangsúlyozta a díjátadón Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár.
Az államtitkár kiemelte, hogy a művészet, az irodalom, a kultúra olyan helyekre is el tud jutni, úgy tudja megszólítani az emberek szellemét és szívét, ahogyan semmi más nem. „Ezért is tartozunk különös hálával azoknak, akik a kultúrát képviselik, akik a kultúrán keresztül öregbítik Magyarország hírnevét és viszik a jó hírünket a világban” – mutatott rá.
Az államtitkár szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly alapított Balassi Műfordítói Nagydíja széleskörű és egyöntetű pozitív visszhangra talált a hazai kulturális életben. Ez az első olyan állami díj, amellyel íróink mellett az őket tolmácsoló műfordítók tevékenységét is elismerjük – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve: a műfordítók áldozatos munkája teszi ugyanis lehetővé, hogy a világszínvonalú magyar irodalom ne maradjon nyelvi elszigeteltségben, hanem elfoglalhassa méltó helyét a világirodalomban.
Tolnai Ottó író, költő, műfordító laudációjában úgy fogalmazott, hogy nehéz áttekinteni Vickó műfordítói munkásságát, és három fordítását emelte ki, Szerb Antal Utas és holdvilág, Örkény István Egyperces novellák és Polcz Alaine Asszony a fronton című művét. Hozzátette: nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy Vickó Árpád a vajdasági magyar irodalmat is folyamatosan fordította, s e szenvedélyes munka közben kezdett egyre jobban Esterházy Péter munkáihoz kötődni.
A díjazott Vickó Árpád arról szólt, hogy a műfordítás alapjaiban véve létszükséglet, különösen a kis nyelvi közösségek számára és különösen most, amikor előtérbe kerülnek és fokozatosan felgyorsulnak a különböző integrációs folyamatok, azt a látszatot sugallva, hogy csak egy világkultúra létezik.
Elmondta azt is, hogy csodálja a költőket, és mindig azokat a műveket fordította, amelyeknél az eszmei gondolatréteg volt az elsődleges, amelyek szemantikai síkon hatnak.
Vickó Árpád 1950-ben született Újvidéken, jelenleg is Szerbiában él. Több mint nyolcvan kötetnyi szépirodalmi művet ültetett át szerb nyelvre. Munkásságából kiemelkednek Esterházy-, Kertész-, Tolnai- és Petri-fordításai.
A Balassi műfordítói nagydíj az első, tavaly alapított állami díj, amellyel olyan műfordítókat ismer el Magyarország, akik kiemelkedő szakmai tevékenységükkel hírnevet szereztek a magyar irodalomnak külföldön, tudatta az MTI.
Borítókép: Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megítéléséért felelős államtitkára (j) átadja a díjat Vickó Árpádnak a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében – MTI Fotó: Illyés Tibor
