Az egész világon végigsöpört a felháborodás amiatt, hogy a szaúdi kormánykritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi több mint két hete egy házassági ügyintézés miatt beugrott hazája isztambuli főkonzulátusára, ahonnan azonban soha többet nem jött ki. Török források az elmúlt hetekben arról beszéltek, hogy az újságírót minden valószínűség szerint megkínozták, meggyilkolták, majd csontfűrésszel darabokra szeletelt testét diplomáciai zsákokban csempészték ki.
A gyilkossággal vádolt szaúdi rezsim, pontosabban Mohamed bin Szalmán teljhatalommal kormányzó trónörökös azonban eddig tagadta, hogy bármit is tudna Hasogdzsi sorsáról. A szaúdiak azt állították, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet, noha térfigyelő kamerák felvételein is látszott, hogy ez nem történt meg.
Azonban miután a török hatóságok hivatalosan semmit sem mondtak ki, de módszeresen kezdték felgöngyölíteni a szálakat (és nem utolsósorban a fejleményekről gondosan szivárogtattak a médiának is), 17 napnyi tétovázás után, péntek késő este a nyilvánosság elé állt a szaúdi államügyész, hogy előadja, mi is történt hivatalosan Dzsamál Hasogdzsival. Szavai szerint az újságíró a főkonzulátuson fizikai kontaktusba keveredett azokkal, akik „vele találkoztak“ és a küzdelemben Hasogdzsi életét vesztette, olvasható az Index összefoglalójában.
Az ügy miatt Szaúd-Arábiában 18 embert tartóztattak le, az ellenük indított nyomozás jelenleg is folyik. Két vezető tisztségviselőt, Ahmed al-Assziri helyettes titkosszolgálati igazgatót és Szaúd al-Katáni főtanácsadót pedig menesztettek (mindketten Mohamed bin Szalmán trónörökös környezetéhez tartoztak).
Szalmán király – aki egyes értesülések szerint neheztel fiára a feleslegesen kavart diplomáciai válság miatt – elrendelte egy kormánytagokból álló bizottság felállítását, melynek a titkosszolgálati reform lesz a feladata. A bizottság élére a trónörököst állította.
A bejelentést ( melyet a BBC szemlézett) a király és a török elnök telefonbeszélgetése után tették meg, és a letartóztatásokat is a török hatóságok által szolgáltatott információk alapján hajtották végre.
A szaúdi bejelentés alapján úgy tűnik, hogy az udvar igyekszik titkosszolgálati partizánakciónak beállítani a gyilkosságot. A szaúdiak hivatalos verziója alapján a török lapokban megjelent forrásoknak ellentmondva nem előre eltervezetten ölték meg Hasogdzsit, hanem egy rosszul elsült akcióról volt szó.
Azonban a jelenlegi adatok alapján meglehetősen egyértelmű, hogy a gyilkosságot a dinasztia legfelsőbb köreiből rendelhették el. Pontosan lehet tudni, hogy az Isztambulba az újságíró eltűnése napján a királyi családdal rendszeresen szerződő vállalat magángépein érkező, majd a gyilkosság valószínű időpontja után távozó különítmény a trónörökös testőreiből, a királyi gárdából és más kormánynak dolgozó „szakemberekből” verbuválódott.
Ezen kívül Hasogdzsi megkínzása a szaúdi főkonzulátus épületében, valószínűleg a főkonzul jelenlétében, de minimum a tudtával és beleegyezésével történt. Ilyen szintű szervezettség és ilyen rangú emberek részvétele egy alapvetően könnyen lebuktatható akcióban (Hasogdzsi menyasszonya főkonzulátus előtt várakozott, az Isztambulba érkező különítmény is hamar szemet szúrt a hatóságoknak) nehezen képzelhető el állami utasítások nélkül.
Egy nyugati diplomata azt mondta a BBC-nek, hogy a kirúgott két vezető ténylegesen Mohamed bin Szalmán trónörökös belső körébe tartozott, viszont az eltávolításukkal is azt akarják jelezni, hogy a herceg nem tudott az akcióról.
Most az a legnagyobb kérdés, hogy Szaúd-Arábia nyugati szövetségesei, köztük szankciókat is kilátásba helyező országok elfogadják-e a hivatalos verziót, és hogyan reagálnak.