Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat, a legjobb első verseskötetért járó Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta meg a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett keddi, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen Budapesten, írja az MTI.
Az Arany János-díj célja a régebbi és élő magyar irodalom értékeinek védelme, gondozása, új értékek létrejöttének elősegítése, anyanyelvünk ápolása, nemesítése, művészi gazdagítása, valamint a kiterjedt gondolat- és érzelemvilág szabad kifejezése, értékmegőrző és értékfelmutató szándékkal – mondta Fekete Péter kulturális államtitkár.
Az 1956-os mártír költőről elnevezett Gérecz Attila-díj kitüntetettjéről úgy fogalmazott: az elismerés átvételével a mindenkori díjazott „egy szellemiség el-, át- és felvállalására is tesz ígéretet”.
Kontra Ferenc író kiemelkedő irodalmi munkásságáért vehette át Az Arany János-díjat, amely egy Kő Pál-kisplasztikából és pénzjutalomból áll. Az elismerést az Arany János Alapítvány ítéli oda az arra érdemes alkotóknak minden év október 23-án.
Tóth Erzsébet költő laudációjában kiemelte: Kontra Ferenc a magyarság azon írói közül való, akik a trianoni döntés miatt elszakadtak az anyaországtól.
„Kontra nagyszerű versei, regényei, drámái és novellái mellett megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. Egész életműve erről a mostohaságról, a térség reménytelen kitörési lehetőségeiről, az elvágyódásról és a menekülési kísérletekről szól.”
Tóth Erzsébet hangsúlyozta, hogy Kontra Ferenc szinte minden novellájában ott van a háborús fenyegetettség, a „sehol sem otthon” érzés, de a mindig erőt adó súlyos hűségérzés is. „A feladat, amit a római katona őstől kapott: őrizni a hazát a szívben, ha már máshol nem lehet.”
„Az ember létbevetettségét Kontra olyan magas művészi színvonalon ábrázolja, hogy ott lehetne minden magyar és világirodalmi antológiában. Eddig is több nyelvre lefordított művei alapján jogos az igény, hogy lassan világszerte megismerhetik az olvasók” – fűzte hozzá.
Az írónak eddig húsz kötete jelent meg, „de egyik se mellékállomás”, regényei és novellái rendkívüli érzékenységgel, összetéveszthetetlen hangon megírt alkotásai a közép-európai ember sorsának – mondta róla a költő.
Kontra Ferenc 1958-ban született a mai Horvátország területén található Darázson, tanulmányait Pécsen és Szegeden végezte. Volt az Új Symposion irodalmi szerkesztője, a Magyar Szó kultúra rovatának szerkesztője, majd a napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője is. Munkásságát számos díjjal elismerték, alkotásait német, angol, francia, lengyel, román, bolgár, horvát és szerb nyelvre is lefordították.
Fotó: MTI, Mónus Márton
