A hivatalos program a reggeli ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött a Kossuth téren, majd az Országház megnyitotta kapuit, ahol a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot és a Szent Koronát lehetett megtekinteni.

Délután a Terror Háza előtti útszakaszon gyülekezett a tömeg, ahol a miniszterelnököt várták – de csak azok juthattak el szigorú ellenőrzésen át az emelvény elé, akiknek állami karkötőjük volt. A „szabadság ünnepe” zártkörű rendezvénnyé vedlett, rengeteg (tétlen) rendőr védelme alatt. A forradalmi spontaneitás megmaradt a történelemnek.

Az ünnepi beszédek sorát Schmidt Mária, a terrormúzeum főigazgatója kezdte, akinek a csillaga egyre fényesebben ragyog a magyar politikumban. A kommunistákról azt mondta, hogy „született lúzerek voltak és ezt ők is tudták”. Ezért kellett az erőszak, a terror, a megszállás, anélkül ugyanis esélyük sem lett volna az emberek felett basáskodni. Beszélt arról is, hogy „nem voltunk és nem is leszünk politikailag korrektek, mert az megöli a szabadságot, márpedig mi, magyarok nem tudunk szabadság nélkül élni”.

A vezérszónok előtt felszólalt még Orosz Ildikó, a beregszászi magyar főiskola rektora is, aki arról beszélt, hogy a kárpátaljai helyzet mennyire súlyos a magyarokra nézve és hogy a világon sem más ország, sem jogvédő szervezet nem állt ki a kárpátaljai magyarságért, kizárólag Magyarország.

Ezúttal csak festett zászlók előtt fellépve Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os hősök méltatásáról áttért a brüsszeli vezetés és az Európai Unió ostorozására. Azt mondta, a történelemben magyarokat ért területi veszteségek után most a kulturális megsemmisülés fenyeget. Európát most nem külső katonai fenyegetések sodorják bajba, hanem saját maga.

A kormányfő kijelentette: a magyar nem szerencsejátékos fajta, nem szívesen hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni.

„Európa a nemzetek hazája és nem olvasztótégely” – jegyezte meg a miniszterelnök. Az Európai Unió működését birodalomépítésekhez hasonlította, Brüsszelről pedig megállapította, hogy onnan sosem hódítottak, Brüsszelből csak gyarmatokat igazgattak. „Mi azonban nem voltunk sem gyarmat, sem gyarmattartó, nem vettük el senkinek a hazáját, éppen ezért nem fogjuk odaadni másnak sem a miénket” – hangoztatta.

Soros Györgyöt is megemlítette, aki számára paradicsom lenne a nemzetállamok nélküli Európa, a nemzeti gyökereitől elszakított elit, szövetség multinacionális erőcsoportokkal és koalíció a spekulánsokkal.

A miniszterelnök a jövő májusi európai parlamenti választásokra is kitért. „Utasítsuk el a globalizáció ideológiáját és válasszuk helyette a hazafiasság kultúráját” – mondta.

Az ellenzék a Bem téren szervezett megemlékezést: a Jobbik egyik része a Rádió épülete előtt, másik fele a Corvin köznél tartott saját szervezésű ünnepséget. A Bem téren a „Szabadságért, a korrupció ellen” címmel folyt a tiltakozás, és aláírást is gyűjtöttek az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett. Az MSZP, Párbeszéd, DK, Momentum közös rendezvényén Jeszenszky Géza volt külügyminisztert kérték fel köszöntőbeszédre.

A hivatalos program az este 20:00 órakor kezdődő Szabadságkoncerttel zárul a Millenárison.

Nyitóképünkön az 1956-os emlékhely vetített tankja „dübörög” (a szerző fotója).