Januárban szavazhatnak az Európai Unió politikusai arról a szerzői jogi irányelvről, ami a szabad internet végét jelentheti Európában. A téma kapcsán ismét megszólalt Susan Wojcicki, a YouTube vezére, írja összefoglalójában az Index.hu.
A web atyja, Tim Berners-Lee is ellenezte az új uniós szerzői jogi irányelvet, különösképp annak két legkényesebb cikkelyét, amelyek szerinte is komoly cenzúrát szabadíthatnak a szabad internetre. Az ellenkezés azonban hiábavalónak bizonyult, az Európai Unió képviselői a szeptemberi voksoláson megszavazták az említett tervezetet. Október végén a YouTube-vezér Susan Wojcicki is komoly fenyegetésről beszélt, most pedig újra megszólalt a témában – és amit mondott, az semmi jóval nem kecsegtet.
A videómegosztó vezérigazgatója most egy blogbejegyzésében arról ír, hogy az EU-s szerzői jogi tervezetet az olyan platformokon, mint a YouTube egész egyszerűen lehetetlen betartani.
A szerzői jogi irányelv 13. cikkelye szerint, ha a jövőben egy felhasználó szerzői jogot sért, akkor azért nem a felhasználót, hanem a platformot vonják felelősségre, amiért nem szűrte ki az adott tartalmat. A szakember ezúttal határozottan fogalmazott: a YouTube-nak sem technológiai, sem pénzügyi lehetősége nincs arra, hogy ezeknek a feltételeknek eleget tegyen.
A videómegosztóra percenként 400 órányi tartalmat töltenek fel a felhasználók, ezt a mennyiséget lehetetlen a platform számára azonnal és hatékonyan ellenőrizni.
Az ügy bonyolultságára a Wojcicki a Despacitót hozta fel példaként. Mint írja, a videoklip esetében a hanganyagtól kezdve a közzétételig több szerzői jog is érvényben van. Bár a YouTube többükkel is szerződést kötött a nekik járó jogdíjakkal kapcsolatban, a jogbirtokosok egy részének kilétéről továbbra sem tudni semmit. Ez a bizonytalanság pedig azt jelenti, hogy a 13-as cikkely miatt blokkolni kellene az ilyen videókat, hogy biztosan ne történjen jogsértés. Egyszerűbben: a Despacito meg sem jelenhetett volna a videómegosztón. Wojcicki szerint ennek egyszerűen az az oka, hogy ha ezt a kockázatot felszorozzuk a percenkénti 400 órányi videóval, akkor azonnal kiderül: a cég nem vállalhat ekkora pénzügyi rizikót.
Vegyünk egy egyszerű példát: ha valaki egy filmkritikával foglalkozó csatornát üzemeltet, jó eséllyel nem fogja tudni a jövőben ugyanúgy csinálni, mint ahogy azt eddig tette. A filmről legfeljebb csak beszélhet, de semmilyen illusztrációt nem tehet majd a videójába, egyetlen képkockát sem, mert a YouTube-nak az EU-s törvények értelmében le kellene azt csapnia – különben fizethet érte. De ez csak egy eset a sok közül, hiszen lehet szó zenei csatornáról, ahol feldolgozásokat hallhatunk, vagy bármilyen más tartalomról, amiben van valamilyen, harmadik féltől származó és szerzői joghoz kötött illusztráció. Ebből pedig két dolog következik logikusan: vagy minden ilyen videót letilt a YouTube, vagy ha erre nincs kapacitása – esetleg még így is túl nagy a kockázat –, végső megoldásként akár el is hagyhatja a piacot.
A YouTube az elmúlt időszakban komoly kampányba kezdett, amelyben felhívja a figyelmet a szerzői jogi irányelv veszélyeire. Emellett közzétették azt is, hogy a Content ID (ez a YouTube tartalomfigyelő rendszere, amely a szerzői jogsértések elkerüléséért felelős) segítségével mennyi pénzt fizettek a jogdíjak tulajdonosainak azért, mert az általuk készített tartalom más videóban is megjelent.
A blogbejegyzés szerint a YouTube a mai napig mintegy 2,5 milliárd eurót (kb. 806,7 milliárd forint) fizetett ki a jogtulajdonsoknak, amiért az általuk készített tartalom más videóban is megjelent. Éppen ezért bíznak benne, hogy ez a megoldás a lehető legjobb a tartalomkészítők számára is. A cég egyébként a Content ID 2007 októberi indulása óta mintegy 100 millió dollárt (kb. 28,7 milliárd forint) költött a szoftver fejlesztésére.
Wojcicki szerint, ha az irányelvből törvény lesz, könnyen lehet, hogy az EU-ban nem lesznek elérhetők azok a videók, amelyeket csak az elmúlt hónapban mintegy 90 milliárd alkalommal néztek meg az unió területéről a felhasználók. A jog a világ minden csatornájára kiterjed majd, köztük arra a 35 millióra is, amit az EU területén regisztráltak – amelyek közül sok nyelvoktatással, tudományos ismeretterjesztéssel vagy zenével foglalkozik.
Az ügyben jövő év elején várhatók fejlemények.
